Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A gépgyártás és eszközei
A marógép, 23 19. ábra. A gyalugép egész képe. tonos forgásától nyeri mozgását, oly készülékkel kell birnia a gyalugépnek, mely által a folytonos keringőmozgás előre- és liátramenetelessé változtassák át. E czélra különböző szerkezetek vagy úgynevezett átnyergelések (Umsteuruengen) léteznek. Ily készülék a 19-clik ábrából látható ; ez három szijkorongból áll, melyek közül a középső lazán ül a gerendelyen, és e szerint a gerendely körül foroghat anélkül, hogy ezt forgatná vagy hogy forgásában részt kellene vennie. E korongok kettejére, s pedig két egymás mellett levőre, szi- jak vannak téve, melyek egyike keresztezett, másika nyilt, úgy hogy e szíjak által átvitt keringőmozgás ellentétes ; minthogy pedig e szíjak egyike felváltva a laza szíj korongra jut, e mozgásoknak csak egyike vitetik át a gyalugépre. A forgás váltakozását az eszközli, hogy a szíjakat egy a gép asztalán mozgó tolóka a korongokra tolja, mihelyt a véső a metszés hosz- szában végig futott, úgy hogy most már az ellenkező keringés áll be, és az asztal visszafelé megy. A véső haránt mozgása mindkét ábrából kitetszik; a 18-dik ábrára nézve a következőket kell megjegyeznünk : A gép szárain (Ständer) F lemez függőlegesen mozgathatólag van megerősítve, melybe H csavar forgathatólag van beágyazva ; e csavarral (az esztergszánhoz hasonlóan) G szán ide-oda mozgatható, melyen K vésőtartó van. E vésőtartó a munkálandó tárgy magasságának megfelelő- leg az 7, csavarral függőlegesen fel-alá helyezhető. Megjegyzendő még, hogy —- mint a 18-dik ábrából látható —- a tulajdonképi aczéltartó a K függőleges szánra egy csuklóval (Charnier) van erősítve, mi által az éretik el, hogy a véső csak az asztal előrementében metsz, minthogy ekkor a vésőtartó erősen lapul a szánhoz, míg a visszamenetben a vésőtartónak nincs támasztéka, úgy hogy a véső e mozgásnál a munkatárgyon könnyen végigsiklik ; ez által a véső éle lehetőleg megkiméltetik. A marógép (Fräsmaschine). E legelőbb Amerikában használatba jött gépnem, melyet a körreszelő (Kreisfeile) név is megillethet, gyorsan kerengő mozgásánál fogva még igen bonyolult alakok gyors és pontos kivitelét is lehetségesíti. A marógép ezért a gépgyártás némely osztályánál, így különösen a varrógépek és fegyverek gyártása körül, utóbbi időben rendkívüli jelentőségre vergődött, minthogy vele a gyalulást, reszelést, kinagyolást (Abstossen) stb. nagy előnynyel lehet pótolni. Ily marógépek segélyével a géprészek előállítása majdnem egészen gépileg történik, úgy hogy egy és ugyanazon tárgynál egy darab tökéletesen olyan lesz mint a másik és azonnal minden további hozzájárulás nélkül, a gyártandó gépbe beilleszthető s munkarészét végezheti. A marás módszere tehát különösen alkalmas fogas kerekek előállítására ; a vele való bánást a 20-ik ábra tünteti föl. A fogakkal ellátandó, előbb szabatosan kerekre és simára kerekített 11 kerék O vízszintes tengelyre erősíttetik, mely tövisek közé esztergapadba van befoglalva. A kerék tengelyére
