Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - A gépgyártás és eszközei
A fúrógép. 21 Nagy gépesztergákon gyakran az az alaki változtatás látható, hogy a munkálandó tárgy nem csapok közt forog; az ily gépek forgó orsóján egy nagy, sokszorosan kisebb-nagyobb hézagokkal áttört korong mozog. E korongra erősíttetik a munkálandó tárgy, mely többé-kevésbbé szabálytalan alakú is lehet, minthogy a sokszoros áttörtség (Durchlochung) minden esetben lehetőségét nyújtja annak, hogy a csavaros csapszegeknek (Aufschraubebolzen) alkalmas hely kínálkozik. Az ily padot korongesztergapadnak nevezik. A 2-ik ábrában bemutott gyárhelyiségnek a nézőtől balra eső részén látható ily áttört korongú esztergapad. A. furó-gép. E műszer homorú hengeres felületek vagy hengeres üregek előállítására szolgál. E műtételnél az üregezés vagy fúrás majd a tömör anyagon eszközöltetik, majd már meg van alapjában a munkálandó tárgyon és csak a hengeres bélfalak szabatos kikerekítése van hátra. A munkálás első módját, mely különösen kisebb fúrásoknál használatos, átfúrásnak (Vollbohren) vagy csak egyszerűen fúrásnak nevezik, míg az utóbbit, mely kiválóan nagyobb üregek előállításánál fordul elő, kerekítő-fúrásnak vagy kifurásnak (Ausbohren). A mozgást illetőleg a fúrógépek közös sajátsága (némely szerkezetet kivéve), liogy a munkálandó tárgy szilárdan nyugszik és a műszer (fúró, furófog, furócsap) kettős mozgású. Az egyik mozgás a fő- és munkáló, mely itt mindig egyenletesen keringő, és az előhaladó, mely egyenes vonalú, és a keringőtengely irányában menő. Kivételesen ez utóbbi mozgás visszaliatólag is alkalmaztatik. Négy főrendszerbe oszthatók a fúrógépek, melyek részint szerkezetükre, részint ki viendő munkájukhoz képest jelleges különbséggel birnak. Ezek a tetöirányos, vízszintes, mélyeszto (Langloch) és hengerfuró-gépek. A tetöirányos fúrógép, minőt a 16-dik ábra kézi hajtásra mutat, a közönségesebb és a tömörfurásra vagyis kerek lyukak fúrására szolgál ; az ily gép főrészei : a íuróállvány (láb, Stander), a furóorsó (Bohrspindel mit Antrieb), ahelyhező készülék {Nachstellmechanismus), és a furópad (Bohrtisch). Az ábránkban rajzolt fúrógépnél a munkás jobb kezével egy forgatyut forgatván a furóorsót hozza keringésbe, mely fogaskerek kapcsolata által egyfelül lendülőkerékkel (Schwungrad) ellátott gerendely (Welle) úgynevezett előgörgő (Vor- gewelle) segélyével a szükséges keringési sebességet nyeri. Bal kezével a munkás egyidejűleg a furóorsó lebocsátkozását eszközli és ezzel azt, hogy a fúró a gép padjába szilárdul befoglalt tárgyba be- és áthat. Nagyobb fúró-gépeket szijas korong hajt, melyeket a gyár közlőgépe hoz mozgásba, a furóorsó lebocsátkozását pedig önműködő erőmű eszközli. A mélyítő fúrógép szerkezete bonyolultabb, mert fúrójának a tetöirányos furó- gép két mozgásán kívül még egy vízszintes ide-oda járót is kell végeznie ; kivételesen a megmunkálandó tárgy végzi az utóbbi mozgást. A mélyítővel hosszas mélyedések fúrhatok, pl. ékhoronyok hossz-ékeken, hasítóékeken, harántvasakon. A vízszintes fúrógépek már meglevő üregek kikerekítésére, különösen kerékagyak s kapcsolóburkok, ugyszintén kis gőzgépeknek és szivattyúknak hengerei megmunkálásánál használtatnak. A mi a hengerfuró-gépeket illeti, melyek használatát a 17-dik kép ábrázolja, ezek a nagy gőz-, fúvó- és szivattyuliengerek szabatos kifurására használtatnak. Leglényegesebb részét egy vízszintesen vagy tetőirányosan ágyazott erős furógeren- dely képezi fúrófejjel. A 17-dik ábrában rajzolt gépben A a kifúrandó henger, mely B talpon van megerősítve, úgy hogy tengelye a D furógerendely keringési tengelyével egybeesik. E gerendelyen különös erőművi szerkezettel siklik a C tárcsaalakú fúrófej, úgy hogy az ezen alkalmazott metszőaczélok a henger bellapját lassankint kimunkálják. A fúró gerendely keringését alulról egy V végnélküli csavar eszközli,
