Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

1. kötet - A szövés

A szövőszék.

183

Némileg újra föléledt a gyártás Ferencz császár alatt s magában Pesten négy alakult. Mindezek közül legnevezetesb volt a Valero Tamás által 1796-ban fölállított gyár. Ez évenkint mintegy 50—-70 mázsa selymet dolgozott fel s 80—100 széket, 3—400 embert foglalkodtatott és némely évben 150.000 frtot hozott forgalomba. A más három pesti gyárak egyikéken 6, másikában 13, harmadikában 16 szövőszék volt mozgásban. Az udvari kamarának az osztrák tartományok érdekében mind ezt a szép kezdetet teljesen sikerült elölnie.

Ezekben kivántuk összefoglalva előadni hazai fonásunk, szövésünk történetét és ezzel áttérhetünk magára a szövés módjának részleteire, kezdve azt a szövőszék leirásával, a melyben a 215. ábrára utalunk.

215. ábra. A szövőszék.

A szövőszék, osztováta (Webestuhl, métier à tisser, weayérs loom), a készítendő kelméhez képest nagyságára nézt többé-kevésbbé eltérő. A szék állványa A A a a, mely 1,8—2 m. magas, 2—2,7 m. hosszú és a rajt szövendő kelméhez képest 1,2—1,8 m. széles, többnyire több zárócsatlással (régővel) a a van egy egészszé összekötve. Ebbe be van illesztve az ábrából kimagyarázott következő négy főrész:

1. h. fejfa (fonalas dorong, zugoly, czobor, tekerőfa ; Kettenbaum, en souple de derrière, warp beam) a feszítő készülékkel. A szék hátsó álláiban többnyire vascsapokon forgatható B fejfán van a szövés alatt lassankint letekerődő és a C melldorongon (hasalón, Brustbaum, ensouple de devant, breast beam) át a D a vásznas- doronghoz (Zeugbaum, ensouple, cloth beam) húzódó mejék, mely e részek közt van