Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

1. kötet - Kötélverés és kötélgyártás

178 Kötélverés és kötélgyártás. mázott kisebb kampók ; ezek ellenirányban forogván a nagy kampóval, folytonosan lielyre állítják azt, a mit amaz felbont és így eszközük azt, hogy az ágak ugyanazon sodrás fokát megtartják, a melyet eredetileg birtak. Az egész munka azonban igen hiányos lenne egy egy­szerű készülék nélkül, mely egy kúpos fada­rabból (ágvezetö , hiú, Lehre) áll, mely annyi barázdával bir a hány az ág. Ez a fadarab, mely vastag köteleknél oly nagy, hogy terhét taligával kell vitetni, a kötél ágai közzé van dugva (lásd a 213. ábrát) és akadályozza, hogy ezek egy jó darabon lazán egymásra feküdjenek ; sőt inkább egymásba záródásuk csak az 211. és 212. ábra. Az ágvezető. 213. ábra. Kötélsodrás ágvezetö fölött. ágvezető hegyes végén eshetik meg,, melyet itt egy velejáró munkás szabá­lyoz és az ágvezetőt is szükség szerint tovább tolja. Három ágból már derék alatt- ságot sodornak, a legvastagabb alattság vagy kábel azonban úgy áll elő, hogy három ily háromágú alattságot egy testté sodornak össze. Egy 20 cm. kör­fogatú alattságban az egyes ágak 37 fo­nalból állnak, és így az egész alatt­ság, melyben 9 ág van, 333 fonálból sodortatott össze. Az eddig mondottak után a kö­télverőnél a hármas szám nagy szere­pet látszik vinni , de nem egyedül uralkodó ; vernek 4 ágból is kötelet, azonban a mint a hármas számon túl mennek, már más eljárásra is van szükség; a kötelet ellátják egy középággal (Mittelstrang) vagyis béllel (Seele). Három össze­sodort ág a kötél bensejében mindenütt érülközik és nem hagynak semmi közöt maguk közt; de már négy ezt nem teheti, üreg lenne köztük, vagy inkább, mint­hogy az üregbe az egyik vagy másik ág belészorulna, nem lenne kerek a kötél. E káros üreg kitöltésére tehát, és hogy mind a három ág a kötél tengelyétől egy­forma távolságra maradjon, egy vékony belet tesznek középre. A kötél ezáltal nagyobb tartósságra nem tesz szert. A gépi kötélmívesség. A közönséges fonókerék ugyan szintén gép, de nem arról van itt szó, még akkor sem, ha, mint nagyobb műhelyekben előfordul, gőz­vagy más elemi erő hajtja azt. Alkalmas készülékekkel már nagy előnyt vívtak ki a közönséges kötélverés fölött. Angliában számos kötélfonógép nyert már szabadalmat, a legtöbb hírnévre Huddart kapitányéi tettek szert, ki e század kezdete óta ez ipar­ágnak szentelte magát, ki a közönséges kötél hibáit fölismervén, ezek elhárítására megtalálta a kellő eszközöket («szabadalmazott alattság» Patenttau). A «szabadalmas alattság» és a közönséges közt a főkülönbség a következő : A régi mód szerint készült alattságnál a külső rétegek nagyobb sodormenetet nyer­nek a belsőknél, ez által rövidebbekké lesznek, a feszülés tehát az összes fonalakban __

Next

/
Oldalképek
Tartalom