Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)
1. kötet - Az esztergálás és a játékszerek gártása
Az esztergaaczélok. 139 az aczélnak támadására azonnal meglazulna és megállana, miért is az orsófej és a műdarab szorosabb összekapcsolása szükséges. Az ily készülék, melynek vezeték (Führung) a neve, különböző alakú lehet. A 159. és 160. ábrában (egyik homlok-, másik oldalnézete) mint tárcsát látjuk, melyet az orsófejre csavarolnak, s mely a vezetékcsúpjával (a menesztővel, Mitnehmer) egy műdarabra erősített peczekbe kap, melynélfogva a vele való keringésre kényszeríti. Az esztergaaczélok a szerint némileg különböznek egymástól, hogy fa vagy fém munkálására szolgálnak. A faesztergáló aczéloknak nem kell oly mérvű edzé- siieknek lenniök , mint a fémre valóknak s legtöbb- nyire szélesebb or- mójuak, vagy azért, hogy nagyobb szi- jácsokat hasítsanak le, vagy hogy a műdarab nagyobb terét fogják be. A fémre való esztergaaczélok ellenben kevesebb anyagot támadhatnak meg egyszerre, vékonyabbra vannak alakítva s több árvésüs éllel bírnak. A fára való szerszámok legtöbbje tehát nem alkalmazható a fémnél, még inkább megfordítva, 161. ábra. Fának való esztergaaczélok. I in n o p q r s 162. ábra. Fémnek való esztergaaczélok. a fémaczél fánál, különösen a keménynél. A 161. és 162. ábrában csak a metsz részt adjuk ; az aczél rendesen fafogantyúval van ellátva, a mely a kezelést megkönnyíti. Hogy az előbb fürészszel és fejszével durván előkészített fadarabot az esztergályos nagyjából kifaragbassa, legelőbb is nagyoló aczélokra (Schrotstahl) van szüksége. Erre szolgál puha, göcstelen vagy eretlen fánál első sorban a homorvésü (Hohl- meissel), egy válus, elől kiélesített szerszám fa), mely nagy szíj ácsokat hasít, s a szükséghez képest majd közép-, majd oldaléllel szegeztetik a fának. Más, úgy fára, mint fémre való nagyoló aczélok éle hornyolt vagy kerekített (b és c) ; ismét mások, melyek neve csúcsaczél (Spitzstahl), szögben találkozó két harántlap által képzett éllel bírnak (d). Vésőalakú aczélok (simító vésők, Schlichtmeissel) derék- vagy ferde- szögű élekkel s egy vagy két ferde lappal (e és f) igen különböző nagyságban használtatnak a többi szerszám által hátrahagyott durvaságok egyengetésére s általán a munkatárgy kikészítésére. E vésők kezelése a legnehezebb, de ügyes munkás rendkívüli dolgokat mível velők s úgy készíti ki munkáját, hogy fényeitnek látszik. Öblök (Höhlungen) kiesztergálására szolgálnak a kajmóaczélok (Hackenstahl), melyek mellső vége (g, h) derékszögben van görbítve, úgy hogy a metsző rész, mely ismét a kerék-, csúcs- vagy simító aczél alakjával bírhat, oldalvást néz. Más kiesztergáló (Aus- dreh) aczéloknak oldalt egyenesvonalu élük, másoknak meg hold- vagy sarlóalakjuk van fi k). Találmányok könyve. I. 17
