Frecskay János: Találmányok könyve: ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről: 1-2. kötet (Budapest, 1881, 1877)

1. kötet - Az óragyártás

102 Az óragyártás. nometernek is ez a feladata; lia egy liajó londoni vagy párisi órajárás szerint kiszáll az oczeánra és a valódi déli idő s órája közt egy teljes órahossz különbséget talál, akkor az illető hosszúsági körnek 24-ed részét futotta meg, és ha a szélességi fok ismert s föl van véve, tudva van a hely, hol van a hajó. Magától érthető, hogy a helyhatározások csak igen pontosan járó órákkal lehetségesek. Ilyenek előállítására a párisi tudományos akadémia és az angol parlament nagy jutalmat tűzött ki a múlt században. A párisi pályázaton Mossy holland órás volt a nyertes 1720-ban ; műve azonban gyakorlati haszon nélkül járt. Az angol parlament által kitűzött 2000 font sterlinget 1772-ben John Harrison londoni órás nyerte meg felében, mert chronometere még mindig nem felelt meg minden hozzá­kötött igénynek. Ugyanez időben Berthoud és Pierre Le Boy franczia órások szintén foglalkoztak chronometerek előállításán. Ezek munkája végre utat tört a valóban használható chronometereknek. A mi már a chronometerek szerkezetét illeti, utalunk arra, a mit a hőmér- séknek az óraműre való befolyásáról mondtunk. Ezt kell a chronometernek legyőznie. A 133. ábrában bemutatunk egy chronometert, mely általában feltünteti, mennyiben tér el szerkezete a közönséges zsebórákétól. Látni rajta, hogy e műnek nem egy, de két rugóháza van; egymásután huzatnak fel, mialatt az óra folyton jár. A fenékkerekek egy s ugyanazon köztük fekvő hajtó kereket mozgatnak ; a chro­nometer tehát úgyszólván kétfogatú. A rugók házukban 20 körmenetbe vannak csa­varva ; 24 óránként huzatnak fel és a dobok e czélból csak kétszer fordulnak tenge­lyük körül. S így a toll közép feszüléséből csak egy rész van igénybe véve, mi bizto­sítékot nyújt arra, hogy egész napon át egyenletes marad a vonzerő. Az említett hajtókerék a nagy perezmutató göröndölyén van ; erről az erő egy közlő­keréken át a másodperczkerékre megy és erről a gátló kerékre. A gátló szabad mozgású. A lengő a közönségestől leginkább pergő tolla által különbözik, mely nem síkban, hanem csigavonalban van össze- csavarintva; a 134. ábra mutatja alakját. E tollat néha nem aczélból, hanem aranyból készítik. Len gőjét már a kompenzácziónál ismertük meg. A tapasztalás kimutatta, hogy oly chronometerek, melyeket zsebben hordanak, vagy bármi mozgásnak vannak kitéve, lassítják járásukat. A zsebbeli chronomete­reknek sincsen hengeres pergő tollúk ; a jobbak azonban kompenzácziós lengővei vannak ellátva. — Az fijabb zsebóráknál a rugót már nem húzzák föl külön kulcs­csal, hanem vagy egy alkahnazott csappal, melyet a gyűrűnél kell forgatni (remon­toir) vagy pedig mint a Savonette-óráknál, melyeknek nincs üvegük, s e helyett számlapjukat fémfedő takarja, e fedőnek becsukásával. Valahányszor a fedőt becsuk­juk, a mű egy határozott darabig felhuzódik. Hatszoros ki- és becsukás elegendő arra, hogy az óra 24 órára fel legyen huzva. Némely órák számlapján még külön kis másodperczes lap van ; ez igen küny- nyen létesíthető dolog, mert csak oly kerék tengelyét, mely különben is egy perez alatt forog körül, annyira kell meghosszabbítani, hogy a számlap fölé kiálljon, a melyre aztán mutatót alkalmazunk. Az Óragyártás különösen nagyszérüen van kifejlődve a Svájczban, s itt leg - főkép a genfi és neufchateli kantonban, s nevezetesen Locle és La-Chaux-de-Fonds- ban. Ez utóbbi 20,000 lelket számláló városkában magában van 1500 az óragyár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom