Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak

madik neje és Magyarország "királynéja, I. József és Ifi. Károly édesanyja vezette, mint regens az ország ügyeit.

13 évvel későbbi időből, 1724-ből, ismerünk egy adatot, amely szerint Eberhard György János szabadalmat kért az aranynak összegyűjtésére a folyó vizek homokjából.18 Ezt ma úgy mondanók: aranymosásra, amit egyébiránt nálunk már jóval korábban is gyakoroltak. Nincs nyoma annak, hogy a szabadalmat megkapta volna, amit tárgya nem új volta folytán egész természetesnek is tartunk.

Ezen általános megjegyzések után rátérhetünk a XVIII-ik századi szabadalmak ismertetésére. Ezek nyomát Magyarországon körülbelül 1780-ig követhetjük. Az országos levéltár ebből az időből 10 darabot őriz. Ezek közül teljes szövegükben csak a magyar és magyarországi szabadalomtulajdonosokét adjuk, éspedig a latin szövegűeket azok értelem szerinti magyar fordításában, a német nyelvűeket pedig azok fordítása nélkül, eredeti szövegükben, mivel minden érdeklődőről feltehető, hogy annyit ért németül, amennyi azok megértéséhez és tanulmányozásához szükséges.

A többi, az ide csatolt lajstromos kimutatásban felsorolt nem magyar, vagy magyarországi szabadalomtulajdonosokéinál a forrásjelzetek mellett csak a szabadalomtulajdonosok nevét, találmánya tárgyát, a szabadalom időtartamát és a szabadalomlevél keltét közöljük. Egyik szabadalomnak, amely a szélesebb körben is ismert magyar Kempelen Farkasnak19 gőzgépére vonatkozik, az ügyiratban fekvő találmányi bejelentését is közöljük példaképen arra, hogy miként szokták a körültekintőbb feltalálók ebben az időben bejelentéseiket szövegezni és avval találmányukat alátámasztani.

Mint már a találmányi szabadalmakra vonatkozó áttekintésünkben is említettük, ebben az időben a szabadalmat kérőknek találmányukra öt szabadalomlevelet állítottak ki, éspedig egyet-egyet az osztrák örökös tartományokra, Németalföldre, Lombardiára, Magyarországra és Erdélyre, azaz minden nem magj^arországi és erdélyi a találmányára megkapta úgy a magyar, mindpedig az erdélyi szabadalomlevelet is. Ebben, meg abban a körülményben, hogy Magyarország iparilag nagyon hátramaradott volt, találhatjuk annak a magyarázatát, hogy a szóban levő időben magyar avagy magyarországi feltaláló nevével csak elvétve találkozunk.

Eredeti szabadalomlevelet a XVIII-ik századból, mindpedig a későbbi korból csak egyet találtunk, a Trübeswetter-félét, amely az alábbi sorozatban az 1789. éviek között található. Ez azonban az országos levéltár helytartótanácsi osztályának titkos levéltárában van őrizetben a 748. sz. a.

A XVIII-ik századi felkutatott szabadalomlevelek főbb adatait az itt következő lajstrom mutatja:

18 Kamara, benignae resolutiones 1724. I. 12.

19 Kempelen Farkas született Pozsonyban 1734. évi január hó 23-án, meghalt Bécsben 1804. évi március hó 26-án, a m. k. udvari Kancellária tanácsosa és előadója és technikus volt. 1769-ben találta fel sakkozógépét, mely nagy feltűnést keltett. 1788-ban szerkesztette meg beszélőgépét. A most közlendő gőzgépről nem ismerünk adatokat az irodalomból.

86