Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A XVIII. századtól 1848-ig Magyarországra és kapcsolt részeire adományozott kizárólagos ipari találmányi szabadalmak
indulnunk, hanem mindig a kiváltságot megállapító okmány tartalmából kell arra következtetnünk, hog\' ipari találmányról van-e szó. vagy másféle kiváltságról. A »privilegium« kifejezés nemcsak az ipari találmányoknál, hanem rendszerint még egyéb kiváltságoknál is mindig az »exelusi- vuin« kifejezéssel van kapcsolva annak a kiemelésére, hogy itt kizárólagossági jogokról van szó, amelyeket az engedélyezett időtartamban más. mint az engedélyes, ennek örökösei, engedményesei, szóval jogutódai nem használhatnak, sőt használat esetén mint kihágást elkövetők, még büntetéseknek is teszik ki magukat. Ezzel kapcsolatban még arról is meg kell emlékeznünk, hogy az ipari szabadalom értelmében a »privilegium exclusivum kifejezésen kívül az itt szóban levő időben, sőt még később is a »privilegium privativum« kifejezést is gyakran látjuk. Tudomásunk szerint a jelzett értelemben, ezzel a kifejezéssel /először Mária Terézia Bécsben. 1755. évi április hó 19-én kelt szabadalomlevelében találkozunk, amellyel Lőbl Ahron Dindeschernek és négy társának nyírfaolaj előállítására és árusítására 10 évre adományozott szabadalmat a cseh királyság és az osztrák örökös tartományok területére.2 Azonos értelemben találjuk ezt a kifjezést II. József. 1782-ben kelt, abban a határozatában, mellyel báró Pichler hordszékre vonatkozó szabadalmának meghosszabbítását megtagadja, valamint az 1783-ban a Friedrich von Riegernek az összes örökös tartományokra kiterjedő hatállyal adományozott, belföldi növénynek gyapot módjára leendő feldolgozására vonatkozó szabadalmában is.3 Ez a kifejezés ugyanily értelemben még jóval később is előfordul. Hogy csak a magyar- országi szabadalmak okleveleit és azok iratanyagát ismertessük, felemlítjük Rubini Péter Lőrinc, gróf Walterstein szabadalmáit,4 Dupré József tengeri só előállítására vonatkozó találmánya szabadalmazásának ügyiratát,5 6 valamint az itt alább felsorolandó szabadalmakat, úgymint: Allmayer Antal János: eljárás vászonneműek. fonalak stb. fehérítésére kémiai úton zárt tartályokban bármely évszakban;0 Schefler Ignác Ferenc: hatást fokozó szárnyas kerekű gép:7 8 Derczényi János: eljárás római timsó előállítására;3 Bischoff Tamás: mechanikai készülék szövőgépekhez;9 Löbersorger Antal: terhelt hajók mozgatása igavonók nélkül;10 Hornbostel Keresztélv György: önműködő szövőgép;11 Girzik Antal Péter: eljárás nem enyvezett kalapok vízhatlanná tételére;12 Tinimmel József: víz2 Hit. másolata az orsz. ltár helytartótanácsi osztályának titkos levéltárában nro 177. alatt. 3 Dr. Beck-Mannagetta: das oesterreichische Patentrecht című, Berlinben, Hey- mannál 1893-ban megjelent müve 92. lapia x) alatti jegyzete szerint a Pichler-féle ügyirat a cs. k. udv. Kancellária irattárában, a Rieger-féle az említett mű u. a. lap ján lévő 2) jegyzet szerint a birodalmi pénzügyi levéltárban. 4 Helytartótan. o. departam. commerc. 1786, tons 227, pos. 3. 5 Ugyanitt 1789, tons 289, pos. 1—4. 6 Ugyanitt 1791, tons 22, pos. 1. 7 Kané. 1791:7336. 8 Helytartótan. o. departam. commerc. 1799, tons 162, pos. 1. (illetve ugyanitt 1800. litt, oecon. nr. 13.). 9 Ugyanitt 1818, tons 89, pos. 1, accl. 1. 10 Ugyanitt 1818, tons 89, pos. 1, accl. 2. A1 Ugyanitt 1818. fons 90, pos. 1, accl. 1. 12 Ugyanitt 1818. fons 90, pos. 1, accl. 2. 84
