Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - A magyar ipari találmányi szabadalmak ügyének és az ipari szabadalmak engedélyezésének teljes függetlenitése Ausztriától
ben hazai viszonyaink lettek szükségessé. Ezeket a változtatásokat és módosításokat a törvény és a végrehajtási rendelet eredeti szövege mellé egybeállította Dr. Ladoméri Szmerlnik István m. k. szabadalmi bíró'*4, úgyhogy ezekkel bővebben foglalkozni teljesen szükségtelen. De mégis szükségesnek véljük, hogy itt megemlékezzünk a szabadalmi ügyeket intéző szabadalmi hivatalnak az 1920-as évek elején végbe menl átalakításáról, a mely nemcsak európai, hanem még világviszonylatban is egyedül álló. Értjük azt. hogy az 1920-iki XXXV. t. c. a szabadalmi hivatalt szabadalmi bírósággá minősílelle át (1. a XYII. mellékleten;, azt teljes bírói hatáskörrel ruházta fel és annak elnökére alelnökére és bíróira mindazokat a rendelkezéseket, a melyek az ítélő bírák függetlenségét, elmozdílhalallanságát, javadalmazását, szabadságidejét és nyugdíjazásának korhatárát szabályozzák, kiterjesztette, úgyhogy joggal mondhatjuk: Magyarország volt az első. a mely intézményesen, törvényhozói álon valósította meg a szabadalmi ügy terén működő közegeinek teljes bírói függetlenségét és összeférhetetlenségét; az 1921: XXIY. t. cikkel pedig J. a XVIII mellékleten a bíróság elnökének, alelnökének és bíróinak, illetményei! sz ahál y o z l a. * Befejezésül megemlítjük még, hogy a XIX-ik század 10-es éveiben az országgyűlés akkori tagjai közölt is akadtak oly férfiak, a kik a találmányi szabadalmak iránt érdeklődlek és ezek ügyének törvényhozói úton leendő rendezését sürgették. Ennek világos bizonysága, hogy az országgyűlésnek »kereskedői és azzal kapcsolatban lévő tárgyak iránti kiküldött kerületi választmánya 1843. évi jelenlése XIV. fejezetében »a találmányok kizáró gyakorlati biztosilványo- zásáróE címen egy 63. §-ra terjedő tervezetet is tartalmaz. A tervezel a bejelentési elven alapult, 1—5 §§-aiban a találmányok biztosítvánnyai leendő ellátásának kellékeit sorolja fel. melyek szerint minden gyári-, kézi- és műipari új, hasznos, nevezetesebb találmány, javítás kérelemre kizáró gyakorlati biztosítvánnyai látható el, hogyha a találmány honi vagy honosítandó, ha új. sehol sincs gyakorlatba véve, vagy nyomdatermékben, hirdetésben úgy ismertetve, hogy utánzása lehető volna, ha az hasznos, azaz adás- vevés tárgya lehel, munkát szerez, szóval gyári-, kézi- vagy a műipar egyes ágai emelésére szolgál. Ellenben minden egyéb találmány, melynek gyakorlatát törvény tiltja, vagy az emberre káros volna, avagy nem új és a honi gyári-, kézi- vagy műiparra lényeges hasznot nem hoz, nem biztosi tványozli aló. A biztositvány iránti folyamodvány kellékeit a tervezet 5. §-a foglalja magában. Ennek leglényegesebb pontja, hogy a találmány leírása tökéletes, világos, érthető legyen, annak célszerűségét, hasznosságát kiemelje, a szükséges rajzok, minták stb. csatolva legyenek és a már megievőktőli különbségeket pontos előírásban tartalmazza. 1:4 A magyar szabadalmi törvény, a .hozzávaló végrehajtási rendelet ( 1S95:XXXVII. t.-c. 573 1806. K. M. sz. rendelet) és az ezeket módosító rendelkezések. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és mutatóval ellátta Dr. Ladoméri Szmertnik István m. kir. szabadalmi bíró. Kiadja a m. kir. Szabadalmi Bíróság, Budapest, 1935. Pallas 80
