Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az 1820. évi december 8-án kelt új osztrák szabadalmi törvény és az annak megfelelő magyar szabadalmi rendelet

■ennek az leli, hogy Magyarországra kizárólagos szabadalom ettől az időponttól fogva nem -engedélyeztetett.

A cs. k. általános udvari kamara ezt a körülményt a m. k. udvari kancelláriával szemben nehezményezte és ettől felvilágosítást is kért aziránt, mily tekintelek vezették a m. k. udvari Kancelláriát abban, hogy a kizárólagos szabadalmakra vonatkozó 1820. évi december hó 8-án kell osztrák szabadalmi païens hatályát a Magyar Királyságban mindaddig függőben tartsa, amíg a karok- és rendeknek a kizárólagos szabadalmakra vonatkozó sérelmei tekintetében a legfelsőbb elhatározás ki nem adatik, arra hivatkozván, hogy az említeti osztrák szabadalmi pátens a m. k. udvari kancellária hozzájárulásával lelt kihirdetve és foganatba véve s különben is annak függőben tartása az egész szabadalmi rendszerre zavarólag hat.22 23 Iliihez a nehezményezéshez talán még az az aggodalom is" hozzájárulhatott, hogy a Magyarországra szóló szabadalomlevelek késedelmes kiadásának következménye a német örökös tartománvokra engedélyezett szabadalmak elejlése lesz. ami be is következett, mint azt például a Vogel György és Ressel József22, valamint Volker Vilmos24 ügyei is tanúsítják, akik az 1832-iki esztendőben a német örökös tartományokra engedélyezett szabadalmaikról éppen azért mondottak le, meri a magyar szabadalomlevél nem állíttatott ki. Erre a m. k. udvari Kancellária avval igazolta eljárását, hogy ezt a legfelsőbb helyen is bejelentette, amint az kiviláglik egy 1829. évben a legfelsőbb helyre tett előterjesztéséből.25

Az 1832. évi március hó 31-én megjelent az új osztrák patens a nénid tartományokra engedélyezendő kizárólagos szabadalmakról.26

Midőn az uralkodó evvel kapcsolatban ennek kihirdetését Magyarország és Erdély kivételével a többi örökös tartományokra elrendelte, egyúttal intézkedett, hogy ez úgy a m. k. udvari, mind pedig az erdélyi Kancelláriával is közöltessék avégből, hogy ezek a cs. k. ált. udvari Kamarával történt előzetes megbeszélés után mielőbb nyilvánítsanak véleményt aziránt, hogy mily módon és mily alakban volna ez az általa jóváhagyott új osztrák szabadalmi pátens Magyarországon és illetve Erdélyben, kellő tekintettel az országos [örvényekre, végrehajtható?.27 Ennek a rendeletnek folyományaként tárgyait a cs. k. általános udvari Kamara és a m. k. udvari Kancellária. Hosszadalmas tárgyalásaik eredményekép leszögezhetjük az utóbb említett udvari hatóság javaslataként azt az ajánlatát, mely szerint legcélszerűbb jelenleg a most fennálló szabadalmi rendszert Magyarországon teljesen megszüntetni s az újabb legíelsőbb hatá- rozmányoknak (azaz az új osztrák szabadalmi pátensnek erre a királyságra való kiterjesztésétől azonnal eltekinteni28. Erre Ferdinand király legfelsőbb elhatározásával utasította a m. k. Kancelláriát,

22 Kanc. 1832:1S00. .

22 Kanc. 1835:17296

24 Kanc. 1837:2210.-> Kanc. 1829:1009.9

26 Kanc. 1832:9814. , , . , , 01

27 Kanc. 1S32:9814, a legf. rendelet kelt 1832. évi március no 31-en.

2< Kanc. 1S35:6390!