Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak - Az 1820. évi december 8-án kelt új osztrák szabadalmi törvény és az annak megfelelő magyar szabadalmi rendelet

sima elintézése okából is a legfelsőbb helyen helyesnek véllek az említett rendelet kihirdetésének beszüntetéséi és a m. k. helytarló- Umáes utasítását arra. hogy minél előbb legyen javaslatot aziránt, mily intézkedés történjék e tárgyban.7 8 Ennek eredményekéi) jött "aztán léire a m. k. helytartótanács 1822. évi március hó 12-én kell (5137. számú rendeleté a magyar- országi találmányi szabadalmak intézése és ügykezelése tárgyában.3 Ennek és a fentebb említett 1821. évi 1132. sz. rendeletnek eredeti lalinnyelvű szövegét a TI. alatti, azok magyar fordítását pedig a 1ÍL alatti mellékleten csatoljuk. Egybevetve már most a kél rendelkezést, kiemelhetjük mint leglényegesebb eltéréseket azt. hogy a lielytarlósági tanács kibocsá­totta rendelet az V. szakaszba kifejezetten beveszi, hogy a kizárólagos szabadalom csakis a hazai törvények szerint gyakorolható s e mel­lett még arra is utal, hogy a kizárólagos szabadalmak gyakorlása körüli cselekmények a Magyar Királyságban mindenkor csak a földesúri jog épségben tartása mellett végezhetők A YI. szakasz pedig úgy szövegezlelett. hogy a kizárólagos sza­badalom iránti kérvény benyújtásakor a díjaknak csak a fele fize­tendő. ami azonban nemcsak a Magyar Királyságra, hanem a többi es. k. tartományokra is vonatkozik, amelyekre a kizárólagos szaba­dalomért folyamodó külön kérvény benyújtása nélkül is megkapja a megfelelő kizárólagos szabadalmat. A fizetendő díj második fe­lére vonatkozó rendelkezés e mellett változatlan maradt. Mivel Magyarországon a bélyegillelékel is mindig sérelmezték, azért a VII. szakaszban a helytartótanács rendeleté kifejezetten ki­emeli. hogy a pengő értékű pénzben 7 forintot kitevő bélyegillelék sohasem vonatkozik a Magyarországra és Erdélyre adományozott kizárólagos szabadalmakra, hanem csakis a többi örökös tartomá­nyokra engedélyezendőkre, amelyek már korábban is bélyegilleték alá estek volt. Lényegbeli változás állóit be a X. szakasz e pontjá­ban. amennyiben ennek szövegezése szerint az újdonság megállapí­tásánál nem az általános újdonság váll irányadóvá, lianeem az. hogy a kizárólagos szabadalom tárgya a cs. k. tartományokban ne véte­leit légyen gyakorlatba, vagy hogy itt ne vált légyen nyomdatermék útján annyira ismeretessé, hogy azt szakértők minden nehézség nélkül használhatták. Egyéb változások, amelyek a lielytarlósági rendeletben az 1821. évi február hó 1-én kelt 1132. sz. legfelsőbb rendelettel szemben észlelhetők, részben olyanok, amelyek a tárgy szabatosaid) körül­írására vonatkoznak, részben pedig szövegezésszerűek s így azok mint kevésbbé lényegesek, mellőzhetők. Meg kell azonban említenünk, hogy az új kizárólagos .szabadal­mak engedélyezése ugyan a helytartótanács 1822. évi 6137. sz. ren­deleti* alapján történi, azonban a kizárólagos szabadalomlevelek' ben az Í82Í. évtől addig, ameddig az adományozásokat követhetjük, mindenkor az 1821. évi február hó 1-én kell legfelsőbb rendeletre történik hivatkozás, ami mintegy azt a benyomást keltheti, mintha 7 ugyanitt 1821. évi tons. 50, pos. 12. 8 ugyanitt 1821. évi fons. 50, pos. 37. és 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom