Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
II. Fejezet. Ipari találmányi szabadalmak
A bécsi kongresszus halározmányainak Cannesben 1815-ben történi aláírásával Ausztria Milano és Velence birtokába jutóit, a melyek lombard-velencei királyság néven foglaltattak egybe. Ezekben azonban 1806-ban Napoleon Jenő vicekirály az 1791. évi francia szabadalmi törvényt vezette volt be. a mely a tiszta bejelentési rendszeren alapult. Ez a törvény ennek a tartománynak Ausztriához való csatolása után is érvényben maradt ott. Uyképen oly helyzet állott be, hogy a lpmbard-veleneei tartományban fennálló szabadalmi jogok az érvényben álló osztrák törvény szerintiektől lényegesen eltérvén, a találmányok oltalma is eltérő ügykezelési igényelt, a ini az ügyek intézését bonyolulttá lelte. Ez a körülmény érlelte meg a találmányok szabadalmazására vonatkozó jog egységesítésére irányuló törekvést. Az említett két rendszer egybeolvasztására az első kezdeményezés 1816-ban történt. Célja oly egyszerű és egységes egyöntetű rendszer létesítése volt, a mely a feltalálói tevékenység felserkentése mellett a nemzeti iparra is figyelemmel legyen. Ebből kiindulva alapelvül azt tekintették, hogy a találmány nem tulajdona a feltalálónak s nem is jogosítja fel őt arra, hogy annak használatára kizárólag szabadalmat követelhessen, mivel az államnak nem jog szerinti kötelessége a kizárólagos szabadalmak adományozása, hanem az nem más. mint az állami közigazgatás tiszta, politikai ténykedése, mellyel a feltalálói szellem buzdítására az állampolgárok jogát a találmány utánzására a feltaláló javára meghatározott, esetenként változó szánni évre korlátozza. Ily szempontok irányították az osztrák kormányt az új szabadalmi törvény kidolgozásánál a mellett, hogy azt olyannak kívánták megalkotni, hogy az egységes volta mellett a birodalom minden országában. így Magyarországon is, b evezel belő 1 egy en. Az osztrák kormányzat imént vázolt törekvései okozták, hogy az ipari találmányi szabadalmi ügyünk nem fejlődhetett és több változáson ment ál addig, míg annak teljes függellenílése Auszlriá- lól az 1891-iki esztendőben megvalósulhatott és a magyar szabadalmi ügyel gyökeresen rendező 189,'3. évi XXXVII. Le. létrejöhetett Az ipari találmányi szabadalmi ügyünk említett változásait célszerűen négy időszakra oszthatjuk és ennek megfelelően tárgyalhatjuk, úgymint: A Az 1820. évi december hó 8-án kell új osztrák szabadalmi törvény és az. annak megfelelő magyar szabadalmi rendeld. If i 'Az ipari találmányi szabadalmak ügye az abszolutizmus korában. C) Az ipari találmányi szabadalmak ügye az 1867. évi kiegyezés idejében I)) Az ipari találmányi szabadalmak ügyének és a találmányi szabadalmak engedélyezésének teljes függellenílése Ausztriától. 61
