Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Országos gyári jogosultsággal engedélyezett szabadalmak
mert több ehhez hasonló van a királyságban. Mivel folyamodók nem kizárólagos szabadalmat kérnek, a gyárba jelentős pénzösszeg van befektetve és az iparnak buzdításra van szüksége, azért a kérelmezett szabadalmat jóváhagyandónak véli. A kassai hatóság által javasolt kiváltságos jogosultsági pontokra az a megjegyzése, hogy az 1. pont alatt kért cs. k. jelvény használata kizárólag a fölség kegyelme és kegyességétől függ. A 2. pont szerint igényelt adómentességre pedig az, hogy az 1723. évi 17. t.-c. szerint 15 évig terjedhető adómentesség engedélyezhető, ennélfogva a vállalkozók, amennyiben nem külföldiek, a 10 éves adómentességet megkaphatják. A 3. pontra vonatkozólag, hogy az idejüket kitöltött tanoncok legényekké szabadíttathassanak fel és a 7. pontra, hogy a szabadalom az örökösökre és utódokra minden korlátozás nélkül kiterjesztessék, nincs megjegyzése. A 4. pont alatt igényelt az a kedvezmény, hogy a gyár segédei vagy tanoncai törvényszegés vagy más vétkezés esetén ne a városi tanács házában, hanem a gyár falain belül sujtassanak a megérdemelt büntetéssel a vétség előzetes megállapítása után a városkapitány által, nem volna jóváhagyandó, mivel a polgári törvénykezés alóli kivétel sok nehézséggel jár. De a városnak ajánlani lehetne azt, hogy felmerülő esetekben az illetők büntetésével a gyár munkája ne akadályoztassék még. Az 5. pont valatti katonai állítás alóli mentesség biztosítása nem ajánlatos, mivel ez privilegialis alakban, kimondva a katonai állítás alóli mentességre fogna vezetni és más osztályoknál visszatetszést okozna. A 6. pont tekintetében az a megjegyzése, hogy minden gyárnak meg van engedve árucikkei árusítása, így nincs akadálya annak, hogy az a kassai kőedény gyárnak is megengedtessék (Kanc. 1803:1653). A m. k. udv. kancellária ezek után a kedvezmények megadását javasolta. A legfelsőbb elhatározás: Der Kaschauer Steingut fabrik will ich das angesuchte Privilegium mit der Ausdehnung auf die Erben der Unternehmer und die Führung des Wappens bevilligen. Hált es die Fabrik ihren Vortheile zuträglich, irgendwo Verschleissniederlagen zu eröffnen, so muss Sie die Erlatibniss dazu bei der Ortsobrigkeit, oder dem Magistrat, den es betrifft, der Ordnung gemäss ansuchen. Eine Enthebung von der Contribution findet nicht statt, und wegen der Befreyung der Gesellen und Lehrjungen von öffentlichen Strafen auf dem Rathhause, sowie von der Stellung zum Soldatenstand ist die Fab- rick in der Art zu verabschieden, wie es die Statthalterei in der dem 25 Hornung 1803 erstatteten Vortrag eingerat'nen hat. Wien den 13 April 1S04. Franz m. p. (Kanc. 1804:7197.). Jegyzet. A legf, elhatározás végén említett helytartótanácsi előterjesztésen a fentebb Kanc. 1803 : 1653. alatt említett helytartó tanácsi vélemény értendő. A Hornung a február hó régies elnevezése. 5. Rasp János Mátyás soproni pauuitáru gyáros gyára számára a legfelsőbb hely az országos gyári jogosullságot a cs. k. sas jelvény használatával és a szokásos bent felsorolt kedvezményekkel megadja. Kanc. 1804:11955. Rasp János Mátyás soproni pamutáru gyáros a már több szövőszékkel felszerelt és így több munkásnak keresetet adó gyárára a maga és örököse részére szabadalmat kér mindenféle pamutáru gyártására. A helytartó tanács arra való tekintettél, hogy a folyamodó tényleges tulajdonosa a gyárnak és az jól működik, a szabadalom megadását javasolta. Mivel azonban sem a folyamodó kérvényéből, sem pedig az ez iránti nyomozás eredményéből nem tűnik ki, milyen kedvezménveket igényel, azért e részben nyilatkkozatra felhíva, úgy nyilatkozott, hogy csakis az 7)0
