Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak - Régibb gyári szabadalmak

bloss seiner privat Spekulation zu überlassen wäre, so dürfte hienaeh gedachter Bittsteller nach dem Erachten dieser Hofkanzlei ohne in Sachen etwas zu veranlassen, lediglich verbeschieden werden«.

Ezt a javaslatot magáévá tevő legfelsőbb elhatározás szövege ez: „Bittsteller ist eingerathener Massen zu bescheiden”.

Mcgjegyezzük még azt is, hogy a szabadalom szerző neve a királyi könyvben Madruczynak van írva.

1770 január 19. Becs. Mária Terézia Gróf Windischgrälz Józsefnek lepliczi vászonnemű és bőrgyárára szabadalmat adományoz.

Kane, concept, exped. 1770 ex Febr. No. 61.

Mi Mária Terézia s a l., tudatjuk s a t..., hogy miután kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Gróf Windischgrälz József (címei) egynémely vászonncmü kézmíí- áru és bőr gyártását a Trencsén vármegyei Tepliczben fekvő birtokain még 1767-ben elég jó eredménnyel megkezdette és eddig folytatta is, felségünkhöz az iránt folyamodott, hogy erre neki kegyelmes szabadalmunkat adományozni méltóztatnánk, amelynek erejével az ebben a gyárban termelt árukat magvar királyságunkon belül mindenütt és minden időben kimérve tovább adogathassa és eladhassa. Ezenkívül, hogy az ebben a gyárban kilanílolt tanoncok oly mester- legényekké, ezek pedig oly mesterekké avattathassanak, akiket mindenütt ilyeneknek kell tartani és elismerni. Ezen legalázalosabb kérelemtől megindíttatva... s a többi mint a cseklészi 1767 évi adománylevélben az 1-szőr bekezdés végszaváig. Ezt követőleg a 2—4. pont lényegileg úgy mint a Grassalkovich-féle 1769. évi szabadalomlevélben, es azután folytatólagosan a cseklészi szabadalom szövege szerint az itt szóban levő szabadalom „vászonnemű és bőr készítésében“ szavaknak a „vászonneműek készítésében, benyomtalással való'4 szavak helyett való beékelé- sével és ezt követőleg a levél hitelesítő pecsétjére és a szokásos felmutatásra vonatkozó záradékkal.) Adatott őszintén kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos Gróf Galanthai Eszterházy Ferenc (címei) kezével Bécs főhercegi városunkban Ausztriában 1770. évi január hó 19-én. Uralkodásunk s a t.

Hátírása a íelzetén: 61. Szabadalom adományozása Gróf Windischgrälz József tepliczi vászonnemű és bőr gyárára.

Beiktatva: No. 48 k. 276—277. lapon 1778. évi február, azaz, hogy az I. oszt. kir. könyv 48. kötele 276 277. lapján bejegyeztetett.

A kancelláriai osztály egyszerű latin nyelvű fogalmazványából fordítva.

1780 június 9. Bécs. Mária Terézia Limmer Bernül pozsonyi polgárnak és selyemszövet gyárosnak pozsonyi gyárára és arra. hogy joga legyen különösen hazai fiúkat mesterségében kilanílani és ezeket kilanításuk után céhbeli rendszabás nélkül törvény szerinti meslerlegényeknek nevezhetni, továbbá, hogy a mesterségben kitanítlatlak céhbeliekül ismertessenek el, szabadalmat adományoz.

Kanc. 1780 2958.

Mi Mária Terézia s a t., tudtul adjuk s a t , hogy miután hívünk I.immer Bern ál Pozsony szab. kir. városunk polgára és selyemszövet gyáros ezt a gyárát elsősorban a közjó érdekében és hasznára az említett Pozsony városunkban 2s