Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)
I. Fejezet. Gyári szabadalmak
szabadalom iránti kérvényében a szabadalom díjmentes adományozásán kívül azt kéri, hogy azok, akik jogaiba beavatkozni akarnak, vagy a működésében akadályozni akarnák, a hatóságok közbenjárásával az elkövetett vétség mérvéhez képest büntettessenek és köte- leztessenek az okozott kár megtérítésére.32 Az elmondottakkal feltártuk azt, amit a meglevő adatok alapján a gyári szabadalmakat igénylő érdekeltek kívánalmait a kiváltságokat, mentességeket és kivételeket illetőleg megállapítanunk lehet. Ezek után most már lássuk azt, amit a gyári szabadalomlevelet igénylők ez utóbbiakban kaptak. A legrégibb, I. Lipót király ideje- beli, 1703-ban kelt ily féle gyári szabadalomlevél szerinti kedvezményeket tekintjük olyanoknak, amelyekből ezek a legnagyobb részletességgel megismerhetők. Tömören összefoglalva ezek a következők: Legfelsőbb oltalom a gyár megvalósítója és háznépe részére. A hatóságok minden jogos és igazságos ügyükben haladéktalanul szolgáltassanak nekik igazságot. Nyomatékos hatósági védelem az ellenök elkövetett erőszakoskodásokkal és jogtalanságokkal szemben. A szabadalomlevélben tüzetesen körülírt vármegyék és az azokban levő városok és a többi helyek között annak a helynek tetszésszerinti szabad megválasztása, ahol és amelyben a vállalatát létesítheti, vagjr ahová azt szükség esetében áthelyezheti. Sértetlen maradjon az a joga, hogy a szükséglethez képest úgy belföldi, mind pedig külföldi kézműveseket alkalmazhasson és azokat telepébe befogadhassa. Szabadságában álljon úgy a bel-, mind pedig a külföldi áruknak a gyár telepébe való behozatala, onnét való kivitele, elcserér lése s a többi. Megmaradjon az a joga, hogy a saját maga, és alkalmazottai élelmezéséről és italáról gondoskodhassál. A festett posztó árunak szabad árusítása, cserélése úgy a saját, mind pedig az erre a célra bérelt helyiségekben egész Magyarország területén a városokban és egyebütt is. Hasonlókép az ily féle kereskedelem kiterjesztése akár árusítással, akár cserével úgy a saját, mind pedig akár kül-, akár belföldi áruival. Joga legyen arra, hogy az ország városaiban és egyéb helyein boltot vehessen, vagy bérelhessen az árui beraktározásához, azok árusításához és azok cseréléséhez éspedig éppúgy és éppolyan joggal és szabadsággal, mint azt a bécsi és más kereskedők teszik, akiknek a magyar városokban az ilyen raktáraik vannak. Azok a nemesi kúriák, malmok, külvárosi telkek és több effélék, amelyeket a gyári vállalkozó szerzett, továbbra is kiváltságaik élvezetében maradjanak, ide értve a mentességeket és szabadságokat is, amelyekben azok a szokott jog és helyi szabályzat alapján állottak és ezeket nem szabad a műhely vagy a gyár, kereskedelem címén, amely ott létesíttetett, gyengíteni, megszüntetni, kétségbevonni vagy elvitatni, vagy azok terheit növelni, súlyosbítani, hanem az ily féle hely bárhol is legyen az, minden jogában sértetlenül megtartandó. 32 U. itt, Kané. 1801:8080. sz. 16
