Bittó Béla: Szabadalmi intézményünk történeti előzményei (Budapest, 1942)

I. Fejezet. Gyári szabadalmak

Még ugyanez évi december havában a kamarától felelősség lerlie alatt jelentést kér arról, tett-e lépést az iránt, hogy bizonyos gyárak létesítésére alkalmas embereket szerezzen.8 Az 1769-iki év márciusában már a kézműipar és a gyárak előrehaladásáról kér jelentést ugyanattól.9

Mindezek mellett a szükségelt nyersanyagok termelésére is kiterjedt a figyelme. Az 1762-iki esztendőben a kamarától tudni kívánja: lehetne-e Magyarországon és , az erdélyi Fejedelemségben, különösen a kamarai birtokokon a különféle növényi festőanyagok növényeit, különösen pedig a pirosító buzér, az indigó és a sárgára festő anyagok növényeit termelni? És erre vonatkozólag kéri a kamara véleményét.10 Nem egészen két évvel utóbb a benépesítendő kamarai pusztákon, különösen a Bácskában, ahol a föld jó. a népességet az ipari növények termelésére, elsősorban pedig a vörös és sárga növényi festékeket szolgáltató növényekre óhajtja szoktatni. A végzett kísérletek ugyanis igazolták, hogy az ezekből készülő festékek annál jobbak, minél közelebb termeltettek azok Magyarországhoz. De különben is ettől eltekintve itt több gabonát termelnek, mint amennyi a fogyasztásra szükséges, ellenben az örökös tartományokban a megjelölt festékeket szolgáltató növényekben nagy a hiány.11

Ebből tudjuk azt is, hogy a Aráci püspök megkezdette a festéket adó növények termelését. Ezért rendelte el a királyné is azok termelését a kamarai birtokokon, utóbb pedig két ízben is küld indigö- magot a kamarának avégből, hogy azt a királyi kamarai birtokok különböző kerületeiben elvessék s az eredményről jelentést tegyenek.12

Ugyan nem annyira a hazai szükséglet szempontjából, mint inkább azért, mert abban az örökös tartományokban nagy a hiány, a kendertermelést is sürgette és ezt Olaszországból beszerzett maggal kívánta előmozdítani.13 Hasonlóképen kiterjedt a figyelme a len termelésére is, amit Rigából és Memelből beszerzett maggal kívánt elősegíteni, és a végzett termelési kísérletekről és a kiosztott termelési utasítás eredményéről sürget jelentést-14 Pár hóra rá már jóváhagyja a világosabban szövegezett lentermelő utasítást, amelybe beékelteti, hogy a rigai és memeli lenmagot a magyarral keverni kell, mivel azok később szoktak érni.15

Ezeken az ipari növények termelésére vonatkozó rendelkezéseken kívül számos intézkedésével kívánta a selyem termelést a selyemhernyók tenyésztésével, szederfák ültetésével és több efél ével előmozdítani.

Visszatérve már most a kizárólagos gyári szabadalmakra, meg8 Kamara, ben. resol. 1768. XII. 21, ins. vol. 98, fol. 579, peto 5°.

9 Kamara, ben. resol. 1769, III. ins. vol. 99. fol. 177, peto 6°.

10 Kamara, ben. resol. 1762. II. 9, ins. vol. 92, fol. 59, peto 4°.

11 Kamara, ben. resol. 1763. X11. 6, ins. vol. 93, fol. 491, peto 6°.

12 Kamara, ben. resol. 1767. IV. 22. ins. vol. 97, fol. 180, peto 7°.

13 Kamara, ben. resol. 1764. V. 28. ins. vol. 94, fol. 244/245, peto 2°.

11 Kamara, ben. resol. 1767. I. 14. ins. vol. 97, fol. 19, peto 14°.

15 Kamara, ben. resol. 1767. VI. 10. ins. vol. 97. fol. 60S. peto 6°.

12