Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)

I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk

— io : — mindenkinek megtekintésre nyitva tartatnak. Ebből kitűnik, hogy a bejelentő az eddigi szabályoktól eltérően a szabadalmi leírás titokban tartását nem leérheti, abból indulván ki, hogy a titkos szabadalmak úgy a tulajdonosra -mint a nagy közönségre egyaránt károsak, az első a bitorló megfenyitését azok alapján nem követelhette, az iparos közönség pedig nem tudhat >, vájjon gyára üzeme és berendezése nem ütközik-e valamely szabadalomba. Ettől el­térést képeznek azon szabadalmak, melyeket a szakasz utolso bekezdese fel­említ, de csak akkor ha a kormány képviselője a titokban tartásra indítványt tesz. Ezen szabadalmak tehát felhívási eljárás nélkül is kiadhatók. Az újabb törvényhozások szinten nem ismernek titkos szabadalmakat. A közzétételtől fogva a találmány ideiglenes oltalomban részesül. 35 §. A közzétételtől számítandó két hónapon belül a bejelentett találmány szabadalmazása ellen fel­szólalás adható be. A felszólalás két példányban és indokolva a sza­badalmi hivatalnál nyújtandó be és csak a következő állításokra alapítható : 1. hogy a találmány a jelen törvény 1—3. ^ér­telmében nem szabadalmazható; 2. hogy a leírás a 32. § 1. és 2. pontja alatt körülirt kelléknek meg nem felel ; 3. hogy a találmány nem a bejelentőt illeti (5. ^és 6. §.) Áz 1. és 2. alatti esetekben 1 árki, a 3. alatti esetben a sértett fél vagy jogutódja élhet feszólalással. A felszólalás egyik példánya a találmány bejelen­tőjének a szabadalmi hivatal á.tal kitűzendő, határidő alatt benyujtadó nyilatkozata végett kézbesítendő. ! A kitűzőit határidő után a szabadalmi hivatal ; bejelentési osztálya a feleket, tanukat és szakértőket i szóbelileg kihallgatja és a szabadalom megadása, meg- :j szorítása vagy megtagadása, valamint a felmerült költ- j ségek megítélése vagy kölcsönös megszűntetése felett j határoz. A felszólaló a bejelentő költségeinek megtéríté­sére nem kötelezhető 85. §. Ezen szakaszban domborodik ki azon rendszer, — a felszóla­lási rendszer, — melyen a törvény lényegeben saikal. Ezen rendszer Angliá­ban 1852. óta alkalmaztatik. Eddig nálunk, ep úgy mint Francziaorszagban, Olaszországban, Spanyolországban es Ausztriában a tiszta bejelentési rend­szer dívott, mely a szabadalmat a bejelentő felelőssegére es veszélyére a ta­lálmány újdonságának es czelszerüsegenek megvizsgálása nélkül kiadja, annak megtámadását pedig mindenkinek megengedi. Ezen rendszernek ellentétjét képezi a tiszta elóvizsgálati rendszer, mely az Északamerikai Egyesült Álla­mokban es Oroszországban alkalmaztatik és abban áll, hogy a szabadalom kiadása előtt a találmány újdonsága es ipari alkalmazhatósága hivatalból alkalmazott szakértők által biraltatik meg. Középutat foglal el az egyedül Németországban 1877 óta alkalmazásban levő es 1891-ben csak nemileg mó­dosított és kiegészített felszólalással egybekötött vizsgálati rendszer, mely ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom