Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)
I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk
l)e. Többek birtokában levő szabadalmaknál az összes társtulajdonosok lemondó nyilatkozata szükséges. Más érdekeltek, nevexetesen a használatra jogosítottak beleegyezése nem szükséges Az esedekes dijak kellő időbeni le nem fizetése hallgatólagos lemondásnak tekintendő es a határozott lemondással azonos. Valamely mulasztás következtében beállott megszűnésnek kegyelem utján való hatálytalanitasa, a mint ez a díjfizetés elmulasztása eseteben az eddigi szabályok szerint lehetséges volt, a törvény nem ismer. A szabadalmi hivatal hibájából eredt megszűnést az illető tulajdonos felszólalásával helyre állíthatja. 20. §. A szabadalom egészben vagy részben megvonható : 1. ha a szabadalom tulajdonosa elmulasztotta találmányát a magyar korona országai területén lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba venni vagy ezen gyakorlatba vételt igazolatlanul — szünetelés által — félbeszakította, vagy legalább a hazai és saját viszonyaihoz képest mindent meg nem tett, mi ezen gyakorlatba vétel foganatosítására és folytatására szükséges. Ezen megvonás rendszerint nem mondható ki előbb, mint a szabadalom megadásának kihirdetésétől számítandó három év elmúltával. Kivételesen megvonás előbb is kimondható, ha a szabadalom tulajdonosa, daezára annak, hogy a találmány külföldön gyakoroltatik és a belföldi gyakorlás közérdekből kívánatos, a belföldön mutatkozó szügség- letet belföldi gyakorlatba-vétel által maga nem fedezi, vagy használati engedélyek által nem fedezteti és ezen kötelezettségének, a szabadalmi hivatal által a körülmények méltányos ligyelembevétele mellett kitűzendő határidő alatt meg nem felel. 2. A szabadalom kihirdetésétől számítandó három év elmúltával, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmát delet intézkedései fennállóknak nyilváníttattak és a törvényhozás állal hallgatag elismertettek. Ennélfogva eme 18d0-iki törvény létesített a szabadalmazásra nézve törvényes állapotot oly szabályok tekintetében, melyek Ausztriában már megvoltak változtatva. Az 1852. évi augusztus 14-én kelt szabadalmi nyílt parancs kiadása már az absolut korszakba esvén, az Magyar- országra is kiterjesztetett, törvényes elismerést azonban már csak az 1867. évi XXI. t. ez. beiktatott vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikke által nyert, mely kimondotta, hogy szabályszerüleg kieszközölt találmányi
