Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)

I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk

— 81 —

jeben belföldön nem volt gyakorlatba véve, vagy nyomtatványok utján nem volt ismeretes; most azonban az újdonság hiánya már akkor fennforog, ha egyáltalán nem volt ismeretes vagy nyilvánosan gyakorlatba véve, hacsak az utolsó közzététel vagy gyakorlatba vétel óta 100 év már le nem telt.

1) Nyomtatvány alatt úgy a kőnyomdai mint fénynyomati vagy fényképészeti sokszorosítás értendő. Nyilvános közzététel alatt maga a tény tárgyi lag véve értendő, es egészen közömbös, vájjon több vagy kevesebb ember kezébe juthatott.

2) Nyilvános gyakorlatba vétel nem létezik mindaddig, mig a talál mánjr csak kipróbál tátik, vagy azzal a gyári üzem keretében kísérletek tétetnek. A nyilvánosságot le nem rontja az, hogy a találmány rosszhiszemüieg, titoktartás megsértésevei hozatott nyilvánosságra.

3) Ha a találmány már egy szabadalom tárgyát képezte, nem tekinthető újnak meg akkor sem, ha ezen szabadalom lejárt vagy megsemmi- sittetett.

1) Egy már ismert eszme, ha uj eszköz vagy uj alkalmazás által megvalósittatik, szintén szabadalmazható.

4. §. Két vagy több egymástól különböző találmány csak akkor foglalható egy szabadalomba, ha e találmányok egy és ugyanazon tárgyra, mint ennek alkató részeire vagy közreható eszközeire vonatkoznak.

•A, Ha a szabadalom tulajdonosa a szabadalmazott találmánynak csak egyes részeiről mond le, a szabadalom a többi részekre nézve továbbra is fenáll. (19. 2-ik bek.)

5. §. A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.

Oly találmányra, melynek lényege másnak leírásából, rajzaiból, mintáiból, készülékeiből, szerkezeteiből vagy alkalmazott eljárásából van véve, a feltalálónak vagy jogutódjának beleegyezése nélkül szabadalom nem engedélyezhető, lia a feltaláló vagy jogutódja a szabadalom ellen felszólalt.

Ha e felszólalás folytán a bejelentés visszavonatott, vagy visszautasíttatott : a felszólaló, ha az értesítéstől számítandó 30 napon belül a kérdéses találmányt bejeszabályok Poroszországban az 1815 évi, Bajorországban 1825. évi, Wiirtenbergben az 1836. évi ipari rendszabályokba foglaltattak.

Még az észak-német szövetség, sőt a német egységes birodalom életbelépte után is kevés bajiam mutatkozott egy egységes szabadalmi törvény hozatalára, úgy hogy 1868. évben az észak-német szövetség kanczellárja a porosz kormány azon álláspontjára helyezkedett, hogy a szabadalmak reformjára vonatkozó, előreláthatólag sikertelen törekvések helyett inkább annak teljes elejtésére kellene törekedni.

Csak a német mérnökök egyletének és a szabadal-