Bergl, Alexander (szerk.): Patent Kalender 1897 Wegmeiser für Patentbesitzer und Erfinde (Budapest, 1897)
I. RÉSZ - Szabadalmi törvényünk
— 110 — eventalis“ ; ez is involválja a tudatos jogtalanságot. Lehetséges az is, hogy a cselekvő eleinte jóhiszemben volt és csak később áll be a dolus (mala fides supervenient); ha ez a cselekmény elkövetésekor már fennforgóit, akkor a bitorlás alanyi tényálladékát megállapítja. A szabadalomnak közzététele a hivatalos lapban magában véve nem bir a kereskedelmi törvény 9. §-ában érintett és a kereskedelmi czégekbea történt közzétételekre vonatkozó azon sanktióval, hogy azoknak nem tudásával senki sem mentheti magát. Viszont azon körülmény, hogy. valamely szabadalom a hivatalos lap hirdetései közül elmaradt, nem zárja ki önönmagá- ban a tettes tudadát, mindkét esetben az, hogy a sértő a szabadalomról tudomással bírt, bizonyítandó és bizonyítható. A tágabb értelemben vett ,,culpa1, a szabadalom bitorlás alapjául nem szolgálhat. Mindebből kitűnik, hogy leghelyesebb, ha a tárgyak külső jellel láttatnak el, mely nyilvánvalóvá teszi, hogy belföldön szabadalmazva vannak. Ily jelzésre minden szabadalomtnlajdonos jogosítva van, de jelzési kényszert mint több más törvény', a jelen törvény nem ismer (a valóságon nem a'apuló jelzés alkalmazása külömben az ipartörvény 58. §-a szerint kihágást képez.) A szabadalom bitorlása csak mint kihágás üldö.tétik es a kihágásokról szoló büntető törvénykönyv (1879. XI.. t.-cz.) szerint biintetterik. Ugyancsak ezen törvény szabályai találnak alkalmazást a pénzbüntetések átváltoztatására, az elévülésre és a büntetés egyéb következményeire. Az előbbi törvény szerint azon esetre, ha nyílt leirás forog fenn, már az első bitorlás kihágásnak tekintendő és a bitorló a sértett fel kívánságára 25—1000 forintig terjedő pénzbüntetéssel volt sújtandó. Németországban a büntetés 5000 márknyí pénzbüntetés vagy egy évig tartó fogságig terjed. A kihágás rendesen csak pénzbüntetéssel jár ; határozott rossz szándék fennforgása, vagyis ismétlés esetében azonban elzárással büntetendő. Súlyosító körülmények nagymérvű fennforgása esetén — a büntető törvény 90. §-ának megfelelőleg, a büntetésnek az elkövetett cselekményre megállapított legmagasabb mértéké megközelítendő vagy alkalmazandó. A törvényben idézett sulyositó körülmény mellett más súlyosító körülmények is fennforoghatnak. 50. §. A 49. §-ban körülirt kihágás a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik és csak a sértett fél indítványára üldözhető. À szabadalmazott találmány mibenlétének megítélésére kizárólag a szabadalmi levéltárban letett találmányi leirás szolgál alapul; ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemű utólagos, ama leírásban nem foglalt értelmezés. A mennyiben a leírásnak értelmezése iránt vita támad, a bíróság, lia a szakértők kihallgatását találja szükségesnek a szabadalmi hivatal véleményét köteles kikérni. 50. §. Az illetékesség megállapításánál a törvény eltérőleg az eddigi eljárástól, mely a szabadalmi bitoilást az iparhatóságok hatáskörébe uta'ta, — a kir. járásbíróságokac ruházza fel a kizárólagos hatáskörrel. Ezen törvényes intézkedés csak természetes következménye annak, hogy a bitorlás kihágásnak minősíttetett, A bizottságban felmerült azon kérdés, hogy helyes-e valakit, a ki valóságos vagy veit bitorlást követett el, oly eljárásnak kitenni, mely az uralkodó felfogás szerint meggyalázó természetű es nem volna-e czélszcrübb ezen pereket a keresk. bíróságok körebe áttenni ? Tekintettel
