Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

Második függelék

A 8900/1934. M. E. sz. rendelet értelmében a vagyonátruházási illeték az illeték tárgyát, az illeték és kamat erejéig, törvényes zálogjoggal terheli. Ingó dolog tulajdonának jóhiszemű szerzője ellen ezt a zálogjogot érvényesíteni nem lehet. Az ingatlant terhelő öröklési, ajándékozási és az ingatlan-vagyonátruházási illeték, valamint kamata két évig az ingatlant terhelő magánjogi követeléseket telekkönyvi bejegyzés nélkül is megelőzi. A törvényes elsőség csak magára az illetékre és kamatra vonatkozik, de nem terjed ki az illetékkel kapcsolatos bírságokra, a megállapított költségekre és egyéb járulékokra. A haszon- élvezeti szolgalom megszerzése után kiszabott illeték csak a haszonélvezetet terheli.

Bizonyos esetekben a már jogerősen megállapított és esetleg már befizetett illeték visszatérítését is lehet kérni, így különösen, ha a vagyonátruházásra vonatkozó jogügylet foganatba nem ment, vagy a bíróság által eredeti érvénytelenség okából megsemmi- síttetett, a vonatkozó kérelmet az illeték törlése, illetőleg visszatérítésére való igény keletkezésétől számított egy éven belül kell kérni.

Használhatatlanná vált bélyegeket — amennyiben az irat még teljesen kiállítva nincs — a pénzügyigazgatóság (Budapesten a központi bélyegraktár) kicseréli. Az eziránti kérvény bélyegmentes.

II. Gyakrabban előforduló okirati és vagyonátruházási illetékek.

(Az 5730/1941. M. E. sz. rendeletben megállapított 5O0/0-0S rendkívüli pótlék figyelembevételével.)

Adóslevelek: 7.50/0.

Adásvétel: a) Ingatlanra vonatkozólag első példány első íve után, ha a vételár 2000 pengőnél nem nagyobb, 1 pengő, azon túl 2 pengő. Az első példány többi íveire és a többi példány minden ívére 1 pengő. Az állami vagyonátruházási illeték 7.5 0/0. A városi vagyonátruházási illeték Budapesten 2.75 0/0, egyebütt 1.5o/o-nál több nem lehet, b) Ingóknál 4.5 0/0.

560