Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

Első függelék

IV. TelekkönyTi rendtartás.

A külső alak tekintetében a magánokiratnak, hogy az bekebelezés alapjául szolgálhasson, az ügylet keltét, azaz megkötésének helyének, évének, hónapjának, napjának előadását kell tartalmaznia és a kibocsátó sajátkezű aláírásával ellátandó, melynek hitelesítve kell lennie, vagy két tanú által előttemezendő, kiknek tanuskodási képessége ellen törvényes aggály nem merül fel.

Ha a kibocsátó írni nem tud, vagy testi fogyatkozása miatt írni nem képes, úgy szokott kézjegyét kell reá tennie s ennek vagy hitelesítve, vagy hozzá két tanúnak aláírásának kell mellékelve lennie, kik közül egyik a kibocsátó nevét írja alá.

A külföldön kelt okiratoknak a magyar külképviseleti hatóság által is hitelesítve kell lenni, amennyiben bizonyos államok tekintetében a nemzetközi szerződések másként nem rendelkeznek. (Tkr. 82. §.)

JEGYZET:

Az 1920: XXXVI. t.-c. által hatályban fenntartott 4420/1918. M. E. számú rendelet szerint ingatlanátruházási ügylet érvényességéhez annak okiratba foglalása szükséges, ugyanez áll a szerződés megkötését megelőző előzetes megegyezésre, a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 27. sz. polgári döntvénye szerint azonban elegendő, ha az említett okirat a jogügyletben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást, ha pedig az átruházás ellenszolgáltatás nélkül történik, ez a körülmény kitűnik belőle, nem érvényességi kellék tehát, hogy az okiratba he foglal tassék a megállapodásnak minden része.