Stiassny József (szerk.): Okiratminták gyűjteménye: a vonatkozó beadványmintákkal és magyarázó jegyzetekkel (Budapest, 1942)

Első függelék

lője jobb tudása ellenére tagadta meg saját, illetőleg képviseltje írását, vagy aláírását, a megtagadó pénzbírságban marasztalandó. (Pp. 336. §.)

Azt az okiratot, mellyel a fél bizonyítani akar, a tárgyaláson fel kell mutatni, mégpedig amennyiben a bíróság vagy az ellenfél kívánja, eredetiben, egyébként csak másolatban. (Pp. 323. §.)

Ha a fél kereskedelmi könyveknek csak egyes tételeivel akar bizonyítani, elegendő általában annak hitelesített kivonatának bemutatása, a bíróság azonban elrendelheti azoknak eredetiben való megszemlélését is. (Pp. 324. §.)

Ha az okirat bíróság vagy más közhatóság, közhivatal vagy közjegyző őrizetében van és annak eredetijének megszerzése szükséges, úgy a bíróság annak megszerzése iránt hivatalból intézkedik. (Pp. 328. §.)

Oly ténykörülmények tekintetében, amelyet a fél megszerezhető okirattal bizonyíthat, a bíróság az egyéb bizonyítást mellőzheti. (Pp. 330. §.)

II. A végintézkedések alaki kellékeiről szóló 1876 :XVI. t. c.

Egy okiratba csak egy személy végrendelete foglalható, mert egyébként az egészben érvénytelen, mindazonáltal házastársak végrendeletüket egy okiratba is foglalhatják, tekintet nélkül arra, hogy tar- talmaz-e az kölcsönös intézkedéseket, avagy nem.

Formailag megkülönböztetünk köz- és magán- végrendeleteket.

Közvégrendeletek közjegyzők és királyi járásbíróságok előtt alkothatok. A közvégrendelet felvétele módját a közjegyzői rendtartás állapítja meg: a közjegyzői okiratokra nézve előszabott általános kellékeken felül szükséges, hogy a vegrendelkező személyesen jelentse ki végakaratát a közjegyző előtt és hogy az ügymenet egész folyama alatt, de legalább is az írásba foglalt végrendelet felolvasásánál^ tartalmának végrendelkező részével történt jóváhagyásánál és alá548