Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag
KERESKEDÉSI és azzal kapcsolatban levő tárgyak iránt KUCLDÔTT KERÜLETI VALASZTMAM tiíAK Jelentése. ■ nia POZSONYBAN, W fit »KR 8. LAJOS' betűivel. fr„m «ámnak állanriiwuK»t az által véli elérhetni, J.a *’ *é*tarifl*lb«i általában csak » törvényhozás utján Etethetik változás; ma* részről pedig a* anitrtal örökös tartományokból Magyarországba hozott répnexukorra nézve, *’ rozgy ar bevitel» bármim «»dot azon mony- nyMgkmi javasolj* rontanám!, molly et á hont répacinkor fizet, mid»,. Magyarországból Au-vtiiàba vitetik. A’ mi azon kívánatot Illeti, hogy a' cznkorgyárak mind gyarmati, mind boni nyer« ezukrot finomithmaanak, e« a«, mi az alább kővetkező törvény javasainak tárgyául szolgál, ’« e' (észben kény telen kimondani a* választmány, miképpen » hon polgárainak természete* N törvénye, jogaihoz tartozandénak véli, hogy a’ mű iparnak bármelly nemét a hazában mindenből gyakorolhassák; azért azt trszi javaalatba. hogy, akar a bonban termény «eu, akár gyarmati cmkornak finomicáza, ne raak ott, Hol rohan ninczad. hivatal létez, hanem a* országnak s kapcaolt részeknek minden helyein szabadon engedtessek meg. Igaz ugyan, hogy a’ gyarmati ezukrot finomító gyárak jelenleg azon kedvezésben részesülnek, hogy a’ gyarmati nyers ezukrot finomítás végett egy mázsára nézve 7 fr. JO krral kisebb vámfizetés mellett hozhatják lm, mint a nyer* etilkor behozatalára különben megludátnzva van; '» «' tekintetbél a' kincstári jövedelmeknek onnan eredhető megesőn- kitása ellen, ha t. i. a’ finomitás végett behozott gyarmati nyers ezukor, az illető gyárosok »Ital nyers állapotban áruba bocsáttatnék. Őrködni kell. Mind e’ mellett azonban a választmány azon véleményben van, hogy o«y helyeken is, hol harmincáéi lőhivalalolt nem léteznek, »* királyi kincstár réméről a' szükséges falugyűlés, p. o. időről időre a’ boly „mer. kikflldrndő tUstviselAk az illőid gyárosok köny veinek rnegv ■zsgalasa altaJ, kellőképen gyakoroltathatik, ’• azért a' következő törvényjavaslatot terjeszti «10. A’ honban terményzett vagy gyarmati nyers ezukor- nak finomítása nem gátolUthatikA’ rtűkor finnmitú gyárak az országnak’s kapcsolt részeknek bár roeily hely én légy ének felállítva, «em a' honban ter- ményxstt, sem ktlIfWdrfll behozott gyarmati nyers rxukornsk finomításában a’ kir. kincstár által nem gátollathatnak ; melly- nek egyébiránt az iránt való feMgyelési joga, hogy «’ finomítás végett a* rendszerint valónál kisebb vámfizetés mellett belátott gyarmati nyers ezukor, az illető gyárosok által nyess állapotban eladásra ki ne tétessék, liánéin valósággal finomításáéit is, a' törvény értelmében, továbbá is fenmarad. *4 XIV. A’ találmányok kizáró gyakorlati biztosi(vanyvásárol. Minden kifejlettel,}, nemzeti iparral bíró bon törvényhozói, már régen számost» intésvényrket tettek a’ találmányok pátens .Utali jutalmazáséra, átlátván, hogy az ipar tökéletes hitese meaejen munkálkodó, és gyakran nagy láradsággui, költségekkel. '• idő vesztéssel küzdő emberi észnek reményt kell nyújtani, hogy találmánya tükrl.trsbitése mán, annak gyümölcseit a’ törvények védi.te alatt élvezheti. A* Kly ttiteivenyek serkentik Angol-, Kranrziaorsság, és ftjssakameriksbun a'gy ár-, kéz-, '* műiparral foglalkozók értelmes}., jelt, azon számtalan találmányok "a lényeg«» javítások leire hozására, metly.k általa' gyár 's miiipar olly óriási lépésekkel közelített évről évre mind inkább lökéleteshülés.d.ez Azon szándékhói kiindulva, hogy már cg)szer, bár olly zsenge kifejlődésbe l.o- lyesett, de nem jövendő nélküli gyár-, ke»-, ■ niúi|>aruukkal fogialk.unk jeleshje.nél föl- ser ken testek, az anyagi boldogulás reménye által a' törekvés jobb s liikéleletb mán; lo. vábhá hogy honunkban részleté* védletet nyervén a' bár idegen éaazidte találmányok, azok egy részről a* nemzeti iparra) foglalkozók szamát neveljek, más réizrúi » honi szunnyadó erőket versenyzésre serkentsék, javasolja a' választmány az alább következő törvenv- czikkelyt. Igyekezett abban azon közép vonali kijelelni, meflyet elérni minden e' részben munkálkodó törvényhozások törekedtek; hogy a‘ nemzeti ipar, '* annak egyes ágai liát- ráltatása nélkül, sót idővel annak cxélszerű előmozdításával, a' találmányok birtokosai munkájok 's áldozataik méltó diját vehessék. Kerrsh. VII. Bén. 7 50/1 50/2 (50) A kereskedési kerületi választmány 1845. évi jelentése a találmányokkal kapcsolatos eljárásról 54. Az 1855-ben regisztrált, adományozott, meghosszabbított, átruházott és hatályát vesztett szabadalmak lajstroma D 46 - XII.C -1856 - 3902/295 55. A magyarországi szabadalmak adományozásával, meghosszabbításával kapcsolatos eljárás szabályozása D 189 - 1862 - 631 - 7 56. A Kancellária hivatkozik az uralkodói határozatra, mely megerösíti az 1852. évi nyílt parancsot, és felhívja a Helytartótanácsot az osztrák Kereskedelmi Minisztérium által kiadott szabadalmak ügyintézésére (1. a 44-45- oldalon) D 222 - IX. - 44 -1862 - 63442/1862 42
