Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)

Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag

12/2

1S05 : XXX VIL t. ez. A találmányi szabadalmakról. 275

XXXVn. TÖRVÉNY-CZIKK

a találmányi szabadalmakról.«)

(Szentesítést uveri 1895. évi július. 7-én. Kiliirdettetett az «Országos' Törvénytár»-ban 1895. évi július i i-én.)

I. FEJEZET.

A szabadalmak tárgya.

1. §. Szabadalmazható miaden uj találmány, mely iparilag érlékesithető.®’

2. jj. Szabadalom nem engedélyezhető oly találmányra :

1. melynek gyakorlatbavétele lőrvénvnyel, rendelettel vagy a közerkölcsi- íéggel ellenkezik ;

1 mely a közös hadsereg, haditengerészet vagy a honvédség hadképességének emelésére szükséges hadi fegyverekre, robbanó vagy lőszerekre, erődítésekre vagy hadi hajókra vonatkozik ; a mennyiben a szabadalom megadása ellen a 34-ik jj. 2-ik bekezdésében foglalt határidő alatt a kereskedelemügyi minister tiltakozik ;

3. tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre ;

4. emberi és állati élelmezésre szolgáló czikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra, a melyek vegyi utón állíttatnak elő; ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható.®'

3. #. Nem tekintendő újnak a találmány, ha az bejelentése idejében :

1. közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorosítások utján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt ;

2. nyilvános gyakorlalba-vétel vagy kiállítás utján oly ismeretessé váll, hogy a szakértők által használhatása lehetségessé vált ;

3. már szabadalom tárgyát képezte.

A találmány közzététel vagy gyakorlatbavétel daczára újnak tekintendő, ha utolsó gyakorlalba-vétele vagy közzététele óta a találmány bejelentéséig 100 év már eltelt.

Az, hogy a külföldön megjelent hivatalos hirdetés a szabadalom újdonságát mennyiben szünteti meg, a külállamokkal kötött szerződések szerint ítélendő meg (16. §.).<81

4. §. Két vagy több egymástól különböző találmány csak akkor foglalható egy szabadalomba, ha e találmányok egy és ugyanazon tárgyra, mint ennek alkotó részeire vagy közreható eszközeire vonatkoznak.14'

(1) E törvényt megelőzően a találmányi szabadalmakra nálunk is az 1853 aug. 15. ny. par. kibocsátott osztrák törvény (Privilegien (Patent) Gesetz) volt irányadó (1852. R. G. Bl. 184.), melyet az 1810 ián. 10., majd 1820 deez. 8. osztrák ny. par. előzött meg. (közölve az 1822 aug. 21. m. kir. helytartó tanácsi reo- delattd és az 1832 márcz.31. módosító törvén vn vei együtt hallgatag elismerve az 1840: XVÍII.l. ez. 66. f-a álul.) Az 1878: XX. t. czikkbe (előbb az 1867: X\I. t. czikkbe) iktatott és az 1887: XXIV. t. czikk által meghosszabbított vám- és kereskedelmi szövetség XVI. czikke. értelmében a szabadalmi engedélyezés feltételei mindkét állam területén egyforma elvei szerint toltak kölcsönös egyetértéssel törvényhozási utón megállapltandók. E rendelkezést azonban hatályon kívül helyezte az 1893: XLI. t. ez., melynek folyománya a* 1805:XXXVTÍ. t. ez. Ausztriában jelenleg az 1897 jan. 11. lön. (1897. R. G. Bl. 30.) szahÜlyozza a találmányi szabadalmakat.

(2> V. ö. 14., 21. §. 1. p., 33. 35. §. 1. p.

(8) V.Ö.21. f. 1. p.,«3. §.

(4) V. ö. 19. f. utolsóelőtti bekezd.

(12) A találmányi szabadalmakról szóló 1895 évi XXXVII. te. első oldala

26