Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)

Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag

IH90 : II. t. ez. A védjegyek oltalmáról. 237

4. §. Az oly védjegyek, a melyeken ő Felségeiknek vagy a királyi család valamelyik tagjának arczképe vagy valamely kitüntetés, a magyar állami vagy közhatósági czimer képezi a védjegy alkatrészét, csak az esetre lajstromozhatók be, ha a fennálló törvények vagy szabályok értelmében az azok használata tekintetében megkívánt engedély előzetesen igazoItatik.<3)

5. §. A hetüket vagy szókat is tartalmazó védjegynek eszközölt beiajstro- mozása nem képez akadályt, hogy más is áruinak megjelölésére saját nevét vagy ezégét akár rövidebb alakban is használhassa.

6. &. A belajstromozolt védjegy használata rendszerint nem kötelező; azonban a kereskedelemügyi minister bizonyos árunemekre elrendelheti, hogy ilynemű árúk forgalomba bocsátásuk előtt a jelen törvény értelmében belajstromozott védjegygyei, rendeleti utón megállapítandó módon láttassanak el/4’

7. §. Valamely védjegynek kizárólagos használati joga nem zárja ki azt, hogy ugyanazon védjegy más árunemre, más vállalkozó által ne használtassák. Ha az árunemek azonosságára nézve kétség támad, a kereskedelemügyi minister a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után dönt (13. §,)/&’

8. §. Több védjegynek ugyanazon folyamodó nevére, a jelen törvény határozatai szerinti bejelentése, még az esetben is meg van engedve, ha rendeltetésük ugyanazon árunemekre való.

í*. §. 'A védjegy azon vállalathoz tartozik, melynek védelmére szolgál, ugyanazzal megszűnik és birtokváltozás esetében az uj birtokosra átszáll.

Ez utóbbi esetben— hacsak a vállalatot az özvegy, kiskorú örökösök, har gyaték vagy csődtömeg nem folytatja, — az uj tulajdonos a birtok megszerzése után, különbeni törlés terhe alatt 3 havi határidőn belül a védjegyet saját nevére átíratni tartozik/®’

10. §. Más termelő, iparos, vagy kereskedő nevét, ezégét, czimerét vagy üzletének megnevezését, az illetők beleegyezése nélkül, árúk megjelölésére használni tilos.

11. §. A mi ezen törvényben az áruk megjelöléséről mondatik ; mindaz azok csomagolásain, tartályain, borítékain és az efféléken használt megjelölésekre nézve is áll.

12. §. Azon szabályok, melyek bizonyos árúk különös megjelöléséről intézkednek, különösen a fémjelzési szabályok, jelen törvénv által változást nem szenvednek/1’

(4) A cznkorgyárosok tekintetében v. ö. a cznkoradórói szóló 1888: XXIII. t. ez. 25. §-át.

V. ö. továbbá 1890 ápr. 21. 24,551. sz. kercsk. min. rend. bizonyos árunemeknek védjegyekkel köte- lozőleg leendő ellátása tárgyában (1880. R. T. 717.); 1895 jul. 15. 34,973. sz. keresk. min. rend. a kaszák-, sarlók- és szalmávágóknak kötelezőié^ védjegyével leendő megjelölése tárgyában (1895. K. T. II. 435.).

V. ö. alább 31. §.

(5) V. ö. 29. §.

(61 V. ö. lü., 20. §.,21. §. ej i».