Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)
Iparjogvédelem az 1896. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően - A korszakra vonatkozó forrásanyag
331 lti 115Miki ucutu IS-kti kelt ciki tirt Djlltreruca 6 §. Kél vagy több egymástól különböző fölfadezeseknek, találmányoknak vagy javításoknak egy szabadalomban! egyesítése csak azon cselben engedtetik meg. ha ezen fölfedezések, találmányok vagy javítások mint alkatrészek vagy bitó eszközök ugyanazon egy tárgyra vonatkoznak. II. Szak. A’ kizáró szabadalom elnyerése végett! föltételekről, és az annak elnyerése végetti eljárásról. 7. §. Annak, ki valamelly új fölfedezésre, találmányra vagy javításra kizáró szabadalmat akar nyerni, az ezen törvényben kiszabott föltételeket kell leljesilnie. Ezen föltételek következők : а) Az illető hatózighoz, kellően szerkesztett és a' kiszabott mellékletekkel ellátott kérvény általi folyamodás ; б) a' meghatározón díj lefizetése ; e) azon kötelezettség teljesítése, miszerint az új fölfedezés, találmány vagy javítás világosan éa teljesen leirassék és azon esetben. ha elegendő világosság aierzéae végett szükséges volna, rajzok vagy minták allai akkép érzé- kíleasék, hogy azt — a’ szabadalmi idő lefolyta ulan közhírré tétetvén minden szakértő utánozhassa. 8. §. A' kizáró szabadalomért kérvények, a' helylartóságoknál, vagy hol politikai kerületi hatóságok (kerületi hivatalok, delegaliók, megyei hatóságok)léteznek, ezeknél nyújthatók be. 9. § Ezen kérvények az A. alatti minta szerint szerteszlendók. A'kérvények magi a’ szabadalomért folyamodó vagy annak teljhaUlmazoltja állal nyújthatók be. Minden illyea kérvénynek magában kell foglalnia : •) a’ szabadalmat kérőnek vezeték- éa keresztnevét, polgári állását, lakhelyéi, éa ha netalán maradandólag belföldön nem laknék, belföldön lakó föl- haUlauzoltjáoak nevét, polgári állását és lakhelyét is. A’ vezeték- és keresztnévnek, polgári állásnak'za't. a’szabadalmat kérő részérőli előadása akkor is szükséges, ha a’ szabadalom a' szabadalomtulajdonos valódi nevétől eltérő czim alatt gyakorisodé. Illy esetben a' választott czim is megnevezendő. Ezen czimnek azonban, egy már létező czimmel, a’ czimvezető beleegyezése nélkül, egyenlőnek lennie nem subád ; i) a’ fölfedezésnek, találmánynak vagy javításnak lényege szerinti megnevezését (czimét) ; c) azon évek számit, mellyekre a’ szabadalom kéretik. Ezen évek zzáma legfelsőbb engedetem nélkül tizenötön túl nem terjedhet, és olly szabadalmaknál. meUyek már külföldön léteznek, 'a metlyeknek az illyea szabadalom lulajdo-
