Benke Zsófia (szerk.): Magyar iparjogvédelmi dokumentumok a régmúltból (Budapest, 1998)

Iparjogvédelem a Szabadalmi Bíróság működése idején 1944-ig - A korszakra vonatkozó forrásanyag

(224) Részlet az 1895■ évi XXXVII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetgyűlési vitájából (1920. október 26.)

.1 .Vi'inrr/í/flii/™ lir. ütése éri október hó ás ón, kedden.

A lemondás tudomásul vétetik és az igy megüresedett bizottsági tagsági hely betöltése iránt később fogok :i t Nemzet gyűlésnek indítványt. tenni.

.Mentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Kuzits Ferenc budapesti lakos összeférhetlenségi bejelentést tett Hujiert Hesző képviselő ur ellen.

Miután a bejelentés a házszabályok 144 íj-ál>an előirt kellékeket nélkülözi, a bejelentést a NeiuzetgyUlés irattárába helyeztettem.

Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Baranya vármegye közönségének kétrendbeli feliratát, az alkotmányos rend és jogbiztonság helyreállítása, valamint a nemzetiségi kisebbségek ministeriu- mánuk megszüntetése tárgyában;

Csanád vármegye közönségének feliratát gróf Károlyi Mihály és ministertársainak, valamint Hock Jánosnak, a Nemzeti Tanács elnökének vád alá helyezése tárgyában; (Helyeslés.)

Hont vármegye közönségének feliratát aziránt, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg végleges megszervezésénél a m. kir. honvédség állíttassák vissza;

Zemplén vármegye közönségének kétrendbeli feliratát a gabonaárak leszállítása, valamint a nemzetiségi kisebbségek ministeriumának megszüntetése tárgyában. (Helyeslés jobb fel ül.)

A feliratok a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak.

Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a holnapi ülésen a honvédelmi minister ur válaszolni kivan Rupert Rezső képviselő urnák a polgári személyeknek a katonai hatóságok és bíróságok eljárása alól való kivétele tárgyában, valamint Tasnádi Kovács József képviselő urnák honvéd főtisztek mellőzése miatt előterjesztett interpellációira.

Jelentem továbbá, hogy Vasadi Balogh György és Zákány Gyula képviselő urak sürgős interpellációra kértek tőlem engedélyt. Én az engedélyt megadtam, és javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására délután 1 órakor térjünk át. Természetes, hogy ha hamarább végeznénk a napirenddel, akkor közvetlenül a napirend bevégzése után fogunk az interpellációkra áttérni, ha a t. Nemzetgyűlés ehhez hozzájárul. ( Helyeslés.)

Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Iyen!) Akkor ezt határozatképen kimondom.

Következik napirend szerint a találmányi szabadalmakról szóló 1895; XXVII' te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről a kereskedelemügyi minister ur törvény- javaslata.

Az előoiló urat illeti a szó.

Herrmann Miksa előadó; T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslatnak tulajdonképeni célja a szabadalmi illetékeknek olyan uj megállapítása, hogy azok összhangzásba hofassanak az országnak pénzügyi helyzetével, különösen pénzünknek elértéktelenedésével.

Emellett » törekeé» *i 1» 'olt. bőgj az oltalmi idó Uoaazabbittaaaék meg, tekintettel „okra a károkra amelyeket • «bof állapot a szabadalmak értékeaitéséníl előidézett Ebhez fűződött azután az eredeti javaslatban még bizonyos intézkedés a szabadalmi hivatal szervezkedésére vonatkozólag és kihatással volt a szabadalmi tanácsra is. Amikor a törvény javaslat már a nyilvánosságra került, még bizonyos változtatások iránt is terjesztettek elő kérelmeket ; az érdekeltség óhajtásait előhozta és a kereskedelemügyi minister ur nem is tért ki igen helyes érzékkel í~ eleknek a kéréseknek a honorálása elől, hosszabb tanácskozásokat folytatott az érdekeltséggel. Ez volt az oka annak, hogy a bizottsági jelentés nem egy pontban tetemesen eltér az eredeti törvényjavaslattól. Minthogy azonban ezek az eltérések mind meglelik okukat a speciális viszonyokban és különösen minthogy ezek megvalósítják azt a törekvést, amely tulajdonképen már 25 év óta folytonosan megnyilatkozik, hogy t i. a munkának legnagyobb részét végző műszaki bírói személyzet és a jogi képesítési személyzet között a paritás helyreállittassék és ezek az intézkedések épen alkalmasak arra, hogy ezt az egyenlőséget, az én nézetem szerint, méltányosan helyreállítsák mindezt elfogadta a bizottság és elfogadta a kereskedelemügyi minister ur is.

Egy uj intézkedés lett volna a felső foknak a megváltoztatása, de épen ezeken a tanácskozásokon kiderült, hogy helyesebb, ha megmarad az a szervi beosztás, mely ma is megvan, bogy t. i. a szabadalmi tanács fentartassék, ha más elnevezéssel is, azért, mert a külföld — és különösen a külföld — nagyon elismerte azt a jogalkotást, hogy a szabadalmi ügyeket önmagukba zártan, függetlenül minden egyéb bírói fórumtól, kezdetétől végig le lehet tárgyalni, amiben valamennyien a szakszerűség biztosítását látták. Ennek következtében megmaradt ezentúl is ez a második fok mint önálló intézmény ; azonban a helyesebb elnevezés szempontjából kívánatosnak mutatkozott, hogy az első fórum, amely eddig a szabadalmi hivatal nevét viseli, most a szabadalmi bírósággá alakíttassák át ée ennek a felsőbb foka legyen azután a szabadalmi tanács helyett a szabadalmi felsőbb bíróság.

A felsőbb bíróságnak a szervezetén tulaj- donképen nem változott semmi A szabadalmi hivatalnál, amely szabadalmi bírósággá lett, a változás igen méltányosan abban áll, hogy a legmagasabb állásokat is elérhetik a már bevált műszaki képesítésű bírák, a kiránt minősítésnél pedig megkivántatik uj követelményképen az uj biráktól három évi műszaki, vagy szabadalmi bírósági tevékenység és azután egy bizonyos vizsgának a letétele is. A paritás helyreállítását célozza az az intézkedés is, hogy a szabadalmi ügy vivők és az ügyvédek munkaköre között az egyenlőség helyreállittassék a semmisitési perekben is.

124