Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

oldatban, mint az például a természetes ásványvizekben előfordul, el nem dönthető, hogy az oldatban milyen alakban vannak a sók jelen.

Éppen úgy az esetben, hogyha több szilárd halmazállapotú savanhydridet. pld. arzén- trioxydot, silieiumdioxydot, antimontrioxydot, bórsavat stb. keverünk ezek aequivalens mennyiségét meghaladó bázist képző elemek oxydjaival, melyekhez egyidejűleg olyan fémek nitrátjait is keverjük, melyek nagyobb hő behatására oxydokká bomlanak (mint pl. a thorium nitrátja, amint ezt bejelentő a 2-ik igénypontban mondja) sem lehet positive megállapítani azt, hogy izzítással a savauhydridek és a bázist képző elemek oxydjai, úgyszintén a sók bomlástermékeképen képződő oxydok milyen mértékben alakulnak át bázisos sókká, mint t» az első igénypontban állíttatik ; avagy az oxydok bizonyos mennyisége mint olyan marad-e meg az izzitás után is.

Ezen sók képződése tehát igazolva nincs és puszta állításnak tekintendő.

Végre welsbachi Auer dr. T. XXII. F. 810. sz. szabadalmi leírásának ii-ik igénypontja az állati és növényi szövetekből és fonalakból készített oldható és kristályosodó vagy gelatinszerű anyagokkal impregnált izzótesteknek világítási célokra való előállítását és alkalmazását már lefoglalja.

Mindezeket összegezve a kért szabadalom a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-c. 2. §. 1-ső pontja, továbbá a 3-ik §. 1., 2. és 3-ik pontja alapján megtagadandó volt. (Bej. oszt. 1897. október 16. és 20.)

M. 299. Bejelentő új konzerváló szert óhajt hús, vad, hal, szárnyas, vaj stb. eltartására szabadalmi oltalom alá helyeztetni, amely lényegében abból áll. hogy az eltartandó árút szorosan körülfogó papír, kéregpapir, textilanyag, hólyag vagy bél valamely oldószerben (alkohol) finoman eloszlott, hematikusan elzáró réteget képező anyagból (glicerin) és egy antiseptikus hatást gyakorló anyagból (fluorvegyületböl) képezett keverékkel itattatik.

Fölszólaló ellenzi a szabadalom megadását, mert a találmány az 1895. évi XXXVII- t.-c. 2. §-ának 1. és 4. pontja szerint nem szabadalmazható, amennyiben annak gyakorlatba rétele számos törvénnyel és rendelettel ellenkezik. Ugyanis számtalan közegészségügyi törvény és rendelet tiltja az élelmiszereknek oly szerekkel való kezelését, vagy preparálását, melyek magukban véve mérges vagy emberi szervezetre kártékony hatással bírnak, aminőnek jelen esetben a fluorvegyületek tekintendők.

A bejelentési osztály ezen konzerválószerek ártalmasságát, valamint egyátalán konzerváló hatását illetőleg szakértő meghallgatását találta szükségesnek. Ilyen irányú bizonyítást azonban bejelentő nem tett lehetővé, minélfogva a bejelentési osztály a szabadalmat 8866'1898. sz. a. megtagadta a következő indokolással:

Azzal, hogy bejelentő a bejelentése tárgyát képező konzerv álópapir impregnálására szolgáló folyadék előállítására, mint élelmiszer konzerválására alkalmas oldatra már szabadalmat nyert, nincs bebizonyítva, hogy a szóbanforgó impregnált papírba takargatott élelmiszer, hús, vaj, sajt stb. az ilyen módon eszközölt eltartás alatt közegészségügyi szempontból kifogástalan, az egészségre ártalmatlan marad : éppen oly kevéssé világos az, hogy a leirás szerint végrehajtott eljárásnak, az impregnált papírba csomagolásnak van-e egy- átálában konzerváló hatása.

Az alkoholos oldattal impregnált papírnak a fölületén, miután a papírra tapadt oldat alkohol- (aethyl és methyl-alkohol) tartalma elillan, az előbb oldatban volt sók és a glicerin gyöngén nyirkos állapotban maradnak a papír fölületén vissza. Ilyen alakban ez a sóréteg a vele érintkező élelmiszerre egészen más módon hathat, mint a már szabadalmazott híg alkoholos oldatban, — mely hatás tehát mindaddig, mig annak ellenkezője kísérleti alapon nyugvó bizonyítékokkal beigazolva nincs, az egészségre ártalmatlannak föltétlenül nem tekinthető. Minthogy pedig: a m. kir. szabadalmi hivatal által szükségesnek talált és elrendelt szakértő