Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

88

Ideiktatjuk a gyakorlatnak többek között még egy esetét, amidőn a fölszólalók francia szabadalomra hivatkoztak s a melyből szintén kidomborodik a hivatal azon időben folytatott az a gyakorlata, hogy a szabadalmakra nézve eredet tekintetében megkülönböztetést nem tett :

K. 783. 16445/99. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyát és fölszólaló bizonyítékait vizsgálat alá vevén, a kérelmezett szabadalmat a második igénypontban eszközölt beszúrással megadhatónak találta. Ugyanis a fölszólalók által hivatkozott ,282,504. számú francia szabadalom csak 1899. éri január hó 25-én kelt. minélfogva az a magyar találmányi bejelentés bejelentésének idejében, azaz 1899. évi január hó 3-án még nem volt szabadalom s így az nem is képezhet a magyar szabadalom megadása ellen a magyar szabadalmi törvény 3. §-a 3. pontjára alapított bizonyítékot. E részbeni kifogásuk tehát figyelembe vehető nem volt. (Bej. oszt. 1899. évi október hó 28.)

Az eddig előadottak azon nehézségeket tüntették föl, amelyekkel a hivatal a 3. §. 3. pontját illető gyakorlatában találkozott, azonban nem tüntették föl azon hátrányokat, a melyek ezen törvényszakasz hiányos volta fotytán magára a szabadalmi ügyre háramlottak.

A hivatal ugyanis, amint azt a gyakorlat fejlődésének imént előadott története mutatja, épen annálfogva, hogy a többször idézett törvényszakasz «szabadalomról» beszél, elfogadott olyan fölszólalásokat is, amelyek valamely tetszőlegesen bel-, vagy külföldi, más, nem a fölszólaló tulajdonát képező, érvényben, vagy érvényen kívül álló szabadalom igénypontjában lefektetett védelmi kör területére alapíttattak és éppen ebből vezethető le a szabadalmi ügynek ezen előbb említett káros befolyásolása,

Az igénypontokat ugyanis rendesen általánosabban fogalmazzák és nem szorosan a leírásban és esetleg rajzban ismertetett kiviteli példákra vonatkoztatják, hanem óvatos előrelátásból akként szövegezik azokat, hogy a találmány lényegét olyképen tartalmazzák, miszerint a gyakorlat szükségleteihez mérten alakuló változtatások később, amennyire lehetséges, a védelmi kör területén kívül ne kerüljenek.

Ennek folytán könnyen érthetővé válik, hogy keletkeznek olyan találmányok, amelyek valamely szabadalmi leírásban, esetleg rajzban ismertetett szerkezettől eltérnek ugyan, azonban a szabadalom igénypontja által megállapított védelmi körbe beleütköznek.

Természetesen addig, amíg ilyen belföldi szabadalom fönnáll, a szabadalomtulajdonos magánjogi érdekeit tekintve egyedül helyes, hogy az ilyen újabb találmányokra a szabadalom a jogaiban sértett fél fölszólalására meg- tagadtassék. Azonban szabadalomgátló hatást tulajdonítani bárki által emelhető fölszólalás folytán még abban az esetben is, ha a szabadalomtulajdonos a maga saját érdekeit sértve nem találja, valamely bel-, vagy külföldi,