Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály

Kétségtelen dolog:, hogy minden találmány valamely gazdasági szükséglet kielégítését célozza, hogy az alpörösi szabadalom tárgya is olyan célt szolgál és ezt el is éri. Azonban egy találmány szabadalmazhatóságának megítélésénél nem egyedül ezen gazdasági végcélt, hanem azon technikai megoldási módot is kell vizsgálni, amellyel a föltaláló azon célt elérni kívánja, Maga a gazdasági előny és ipari értékesíthetés nem indokolja a szabadalom föntartását, mert a szabadalmi törvény 1. §-a szerint a szabadalom első föltétele mindig az,hogy a bejelentés tárgya szabadalomjogi szempontból is valódi, tehát szabadalmazható találmány legyen.

Műszaki tekintetben a szabadalmazott tárgynál alpörös cég semmit sem végzett. Beismeri maga is, hogy az irka- és füzetfödeleket nem ő találta föl, beismeri, hogy a papyroliu, amelyből azokat késziti, szintén nem új dolog, annak használata, mint levélborítéké, már ismeretes volt, hogy ez különösen azon célból készül, miszerint boríték gyanánt alkalmazzák. Midőn tehát alpörös már ismert célra — füzetfödélre — már ismert anyagot papyrolint használ föl. melynek különben is éppen az a célja, hogy borítékul használtassák, nem oldott meg semmi oly műszaki föladatot, amelyet szabadalomjogi szempontból találmánynak lehetne tekinteni, amiért is alpörösi szabadalmat, tekiutettel a szabadalmi törvény 1. §-ának rendelkezésére, meg kellett semmisíteni. (Bírói oszt. 1900. máj. 5.)

Ezen elsőfokú Ítéletet a szabadalmi tanács egész terjedelmében helybenhagyta 1900. évi október hó 2-án.

8716/1900. A 8665. sz. szabadalom igénye : «Újszerű habarcshordó láda, jellemezve sarokvasból készült, (A) vázhoz szögecselt bádoglemez, '(B) oldalak és (E) fenék, továbbá gázcsőből álló (C) rudak által, melyek a láda hosszú oldalainak fölső széléhez erősített (1)) sarok vasakhoz szügecseltetnek.

Fölpörös az alpörös részére «Újszerű habarcshordó láda» című találmányra engedélyezett 8665. lajstromszámú szabadalmat — mely időközben a második évi szabadalmi díj befizetésének elmulasztása miatt már meg is szűnt — két okból kéri megsemmisíteni : először, mert bejelentése idejében szabadalmazható találmányt nem képezett ; másodszor, mert bejelentése előtt nyilvános gyakorlatbavétel által oly ismeretes volt, hogy azt szakértők bátran használhatták, fölpörös állítása szerint ugyanis a megtámadott szabadalom tárgya a régi és közismeretit Iából készült habarcshordó ládával szemben szabadalmazható találmányt nem képezhet, mert az a körülmény, hogy valaki valamely tárgyat más anyagból készít, mint amelyből azt azelőtt már mások készítették, szabadalmazható találmánynak nem tekinthető, különösen pedig nem akkor, midőn a technikai kivitelnél új technikai eszme nem valósítta- tütt meg, az új anyag alkalmazásánál technikai nehézségeket leküzdeni nem kellett és amidőn az új anyag alkalmazása által elért előnyök az anyag rendes tulajdonságaiban ki vannak merítve.

Nem képez szerinte találmányt az ismert fa habarcshordó ládával szemben alpörösi szabadalom tárgya már azért sem, mert az semmi egyéb, mint egyszerű anyagcserében álló konstrukció, amelyben, minthogy a bádoglemeztábláknak sarokvaslemezekhez való szögecselóse igen régi dolog s minthogy a vasbádoglemeztartályok már évszázadok óta készülnek, semmi találmányi jelleget megállapító technikai eszme nincs.

Továbbá megsemmisíteni kéri fölpörös az alpörös szabadalmát újdonság hiánya miatt a szab. törv. 3. §. 2. pontja alapján azért, mert a bejelentési napja előtt nyilvános gyakorlatba vétel által annyira ismeretes volt, hogy azt szakértők utánkészíthették. így tanukkal kivánja igazolni, hogy az alpörösi szabadalom tárgya, annak bejelentését megelőzőleg már több fővárosi, a közönségtől el nem zárt, sőt az előtt nyitva levő téglagyárban használtatott. Ezcnfölül azt állítja fölpörös, hogy az alpörösi szabadalom tárgya minden egyes részében előzőleg már használatban volt, még pedig ugyanolyan módon, a mint azt alpörös szabadalma tárgyánál fölhasználta,