Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
36 virágnak alkalmas anyagból készült utánzata van alkalmazva, nem foglal mayában semmiféle műszaki megoldást és az nem más mint egyszerű alaki változás minden műszaki hatás nélkül; miért is a (lejelentés tárgya a szabadalmi törvény 1. §-a értelmében szabadalmazható nem is volt. (Bej. oszt. 1902. évi október hó 10.) T. 711. 14228/902. Tekintettel arra, hogy az, amit bejelentő védelem alá óhajt helyezni, nem egyéb mint egy kristálynak különleges, az igénypontban részletesen körülírt alakja ; tekintve továbbá miszerint az a hatás. melyet bejelentő ezen alakkal elérni óhajt, hogy «az illető drága kőnek csillogása és fénye nagy mértékben növekedjék», műszaki hatásnak nem, hanem legfeljebb esztétikai hatásnak minősíthető, tekintve végül, hogy minden találmánynak nélkülözhetetlen kelléke az, hogy bizonyos műszaki hatást eredményezzen ; mindezeknél fogva, a bejelentés tárgya az idézett törvény 1. §-a értelmében szabadalmazható találmánynak tekinthető nem volt és így a bejelentést a 33. §. alapján vissza kellett utasítani. (Bej. oszt. 1902. évi november hó 28.). Ezen határozatot a bírói osztály 16328/902. szám alatt a kővetkező indokolással változtatta meg : Nem tehette magáévá a hivatal bírói osztálya a bejelentési osztály azon érvelését, hogy bejelentő találmányi bejelentése oly alakváltozásra vonatkozik, melylyel műszaki hatás nem jár, mert bejelentő azáltal, hogy a szóban forgó köveket csúcsosan köszörüli ki a sugár- törést teljesebbé teszi s ily módon az eddig előállított köveknél céltudatosan nagyobb fényű köveket állít elő úgy, hogy a jelen esetben az alak elváltoztatásával az intensivebb sugártörésben nyilvánuló műszaki hatás folytán az eddiginél értékesebb drágaköveket lehet előállítani. De nem lehetett a bejelentési osztály azon érvelését sem elfogadni, hogy alakváltoztatás műszaki hatást nem idézne elő, hanem legfeljebb is csak esztétikai hatást idéz elő, mivel az esztétikai hatás, mely a jelen esetben az illető drágakő csillogás és fényének nagy mértékben való növekedésében áll, már a műszaki hatásnak a következménye, mely műszaki hatás abban áll, hogy bejelentő a kövek csúcsban való csiszolása által a sugártörést a kitűzött célnak megfelelően fokozza. Tekintve tehát, hogy a jelen esetben, bejelentő az alakváltoztatással lényeges, az eddigitől eltérő műszaki hatást idéz elő, mely a fénysugarak fokozottabb és tökéletesebb megtörésében nyilvánul, a szóban forgó találmányi bejelentés tárgyát szabadalmazható találmánynak tekinteni s annak közhirrétételét elrendelni kellett. (Bírói oszt. 1903. évi január 12.). L. 1020. 2842/903. Bejelentő a találmányi leírás és igénypontja szerint fölcsapható fölső résszel és rugalmas nyelvvel biró esatos cipőknél azon berendezést kívánja szabadalmi védelem alá helyeztetni, «mely szerint a cipő fölső részét képező zárrészekben alulról fölfelé, valamint vízszintes irányban is rugalmasan ható betétek vannak alkalmazva és a csat, vagy egyéb záró részek a szárak szélein vannak elhelyezve, hogy a betétek egyrészt a záró részt rugalmassá tegyék, másrészt pedig a záró részek a szárrészekhez tartósan legyenek erősíthetők. Fölszólaló kéri a bejelentés tárgyára a szabadalmat megtagadni s kérelmét azzal indokolja, hogy a bejelentés tárgya a 23116. sz. szabadalommal védett találmánnyal szemben új találmányt nem képez, továbbá, hogy a bejelentés tárgyával azonos cipők már a bejelentés ideje előtt készíttettek és forgalomba hozattak. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés tárgyát az újdonság- rontóul fölhozott 23116. sz. szabadalom által védett találmány tárgyával összehasonlítván, azt találta, hogy a bejelentés tárgyánál, mint újdonság egy csat vagy más záró szerkezet igényeltetik, mely közvetlenül a cipő fölcsapható szárrészeire van erősítve s mely zárószerkezetnek rugalmassá tételére a százrrószekbe hátrafelé ferdén emelkedő irányban rugalmas
