Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)

VII. A szabadalmi hivatal személyi létszáma

VII. RÉSZ. A szabadalmi hivatal személyi létszáma. A m. kir. szabadalmi hivatal szervezésekor a személyzet száma a törvény rendelkezése alapján úgy állapíttatott meg, hogy az egy elnök és egy alelnök mellett kineveztetett még 10 állandó bírói tag, akik közül 3 a Vl-ik fizetési osztályba, 3 a VII-ik fizetési osztályba, 4 pedig a Vili ik fizetési osztályba lett sorozva. Megjegyzendő, hogy bár szabadalmi törvényünk a hivatal állandó tag­jait (24. §. 1. bekezdés) állandó bírói és állandó műszaki tagoknak nevezi, azért ezek kivétel nélkül bhákká és albírákká neveztettek /ci, tekintet nélkül arra, hogy műszaki, avagy jogi képzettséggel, illetve minősítéssel birtak-e? így aztán a m. kir. szabadalmi hivatalnál a gépészmérnök, a vegyész, az építész tag épúgy a «biró» elnevezést viseli, mint a jogi minősítéssel biró tag, amit pedig alig lehet szerencsés elnevezésnek mondani. Remélhető is. hogy a törvényen nem alapuló ezen elnevezés a szabadalmi törvény küszöbön álló revíziója alkalmából orvosoltatni fog. Ezen kívül a szervezéskor kineveztetett még 5 nem állandó bírói és mű­szaki tag, akik a szabadalmi hivatalnál ép olyan rendes előadók, az ügyek elintézése körül épen olyan joguk és kötelességük van, mint az állandó bírói és műszaki tagoknak'. Fiz utóbbiak egyenként és’évenként 1600 kor. működési díjban részesülnek. A hivatal személyzetének zömét azonban a kezelő- és szolgaszemélyzet képezi. Ez állott szervezéskor egy segédhivatali főigazgatóból, aki egyúttal a Szabadalmi Közlönynek is szerkesztője, egy szabadalmi levéltárunkból, négy hivatali tisztből, három hivatali segédtisztből, 9 hivatalszolgából és 13 napidijasból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom