Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél
276 A Svájccal kötött szerződés : 9. cikk : A szerződő telek alattvalóinak találmányai, kereskedelmi és gyári jegyei, mustrái vagy mintái, nevei s cégei kölcsönös védelmének szabályozása külön egyezménynek tartatik fönn. Ily egyezmény létrejöttéig az ezen jogok kölcsönös védelmére eddig mérvadó rendelkezések (1886 április 3-iki egyezmény) maradnak érvényben. A Németországgal kötött kereskedelmi szerződés a szabadalmakra és védjegyekre ki nem terjed, tehát így az 1892. évi IV. t.-cikket továbbra is fönnálló egyezménynek kell tartanunk. Tárgyalás alatt van továbbá a legutóbbi időben Dániával a szabadalmi, minta- és védjegy-oltalomra vonatkozó rendszeres egyezmény is, melyet Dánia különösen azért sürget, mert a fejlődés magas fokán álló por- cellániparánál fölhasznált értékes művészi jellegű mintáknak kíván oltalmat biztosítani, minthogy azonban a vám- és kereskedelmi szerződéskötés terén ez ideig Ausztriával sem jött létre megegyezés, ezen tárgyalások félben szakadtak, azonban bizton remélhető, hogy ha Ausztriával a függő közgazdasági kérdéseket rendeztük, ezen tárgyalások a kívánt eredményre fognak vezetni. Mióta a szabadalmi hivatal működését megkezdette, hazánk a szabadalmi, védjegy- és mustraoltalmi ügyek terén Bulgáriával (1897: XIX. t.-c.), Japánnal (1898 : XXXII. t.-c.) és Spanyolországgal (1900 : XXI. t.-c.) kötött államszerződéseket, amelyek közül Ausztriával való jelenlegi államjogi viszonyunk mellett ez utóbbi államszerződés szövegezése elégíti és domborítja ki legjobban Magyarország önálló államiságát, remélhető, hogy ékké]) a helyes szövegezés útjára térve, a jövőben kötendő állami szerződéseknél ez még jobban fog kidomboríttatni. Mint fölebb említettem, az államszerződések nem csekély befolyással vannak a szabadalmi hivatal jurisdikciójára abban a tekintetben, hogy a szabadalom egy külföldi bejelentésre minő elsőbbséggel engedélyezhető. E tekintetben csakis a velünk legélénkebb gazdasági érintkezésben álló Ausztriával és a Németbirodalommal kötött államszerződések igényelték a szabadalmi hivatalnál a teljes ülésben való értelmezést. Ezeket 1904. évi január 2-án tartott teljes ülésében következőleg szövegezte a hivatal : 1. az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi egyezmény tekintetében kimondotta, bog}- az osztrák elsőbbségi igénynek hazánkban való érvényesítéséhez a bejelentés itteni benyújtására az 1893 : XLI. t.-cikk 3-ik pontjában megállapított 90 napi határidő az osztrák szabadalom engedélyezését kimondó jogerős határozat kézbesítésétől számítandó ; 2. a Németbirodalommal a szabadalmak, minták és védjegyek kölcsönös oltalma tárgyában 1891. évi december 6-án kötött és az 1892 : IV. törvénycikkbe foglalt államszerződés értelmezéséül pedig ugyanekkor ekkép állapodott meg, hogy
