Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél
273 Sem Ausztria, sem Magyarország még eddig nem csatlakoztak a párisi föegyezmónyhez, vagy a madridi egyezmények egyikéhez. Habár elvileg már rég elhatároztatott, hogy Magyarország a párisi Unió-egyezményhez, valamint a madridi azon egyezményekhez, melyek a védjegyek nemzetközi bejegyzésére, a berni iroda fentartásának költségeire vonatkoznak, csatlakozik, — mégis ezen csatlakozás máig sem foganatosíttatott. Az okok elő- sorolása nem tartozik ezen jelentés keretébe, már azért sem, mert az eziránti tárgyalások még be nem fejeztettek; de itt megemlítendő, hogy az 1897 és 1900-ban Brüsselbeu tartott konferencián hazánk önálló államisága az által is kifejezésre hozattatott, hogy bár a konferenciára, Ausztria-Magyarország hivattatott meg a magyar delegátus mint Magyarország külön delegátusa szerepelt. Az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség, melynek megállapodásait az 1899. évi XXX. t.-c. föntartotta, régibb szövegében, de módosított (bár törvényileg nem szankcionált) alakjában is lényegileg oly időben állapíttatott meg, midőn a szabadalmi hivatal, mint önálló intézmény még nem működött. Ugyanis a módosítások az 1896. évben létrejött egyezmény-tervezetben foglaltatnak; az ipari jogi kérdéseket érintő XVI. és XVII. cikkelyek pedig még a későbbi tervezetekben sem módosultak. A jelen fejtegetések tehát inkább csak az egyezmény rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozhatnak; mindazonáltal a reflexiók azon rendelkezések jövőbeni javítását is előmozdítani lesznek hivatva. Az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szerződés régi XVI. és XVII. cikkeiben foglalt rendelkezéseket a m. kir. szabadalmi hivatal a szabadalmi, védjegy és mustraoltalmi ügy tekintetében hazánkra nézve, úgy közjogi, mint közgazdasági és jurisdictionalis szempontból hátrányosaknak találván, amidőn a jelenlegi kormány hazánkban az ügyek alkotmányos vezetését átvette, nem késett annak a ügyeimét ezen körülményre fölhívni és határozott javaslatokat terjesztett elő oly irányban, hogy az Ausztriával kötendő új szerződésben ezen rendelkezések, úgy módosíttassanak, amint azt hazánk állami érdekei megkövetelik. A kereskedelmi miniszter úr méltányolván a szabadalmi hivatal fölterjesztésében előadott érveket, Ausztriával a kiegyezési tárgyalásokat a szabadalmi, védjegy- és mustraoltalmi ügyek tekintetében a hivatal által tett javaslatok értelmében indította meg, amelynek részletes tárgyalásához a szabadalmi hivatalt is bevonta, minthogy azonban ez ügyben a tárgyalások jelenleg még befejezve nincsenek, arról bővebben írni célszerűnek és időszerűnek nem találom. Vám- és kereskedelmi szerződés Ausztriával. 18
