Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
V. A hivatal közreműködése államszerződések megkötésénél
270 szerez, e tekintetben nem fektethetek súlyt az ellenkező állásponton levők azon aggályára, hogy ezen vélemény érvényesítése esetén a védjegy fönnállása vagy törlése a származási ország tehát a külföldi törvények alapján beállott érvénytelenítési esetek szerint, — amelyek a belföldön társ-érvénytelenítési okul nem szolgálhatnak, bíráltatnék el, mert ez esetben a törlés nem a külföldi törvényben meghatározott érvénytelenítési okból, de egyszerűen azért rendeltetnék el, mivel a védjegynek külföldön való megszűnése, annak a belföldöm megszűnését vonja maga után. 5. Nemcsak védjegyjogi, de politikai szempontokból is kizártnak tartom azt, hogy a külföldiek más, mint a hazai törvényben körülírt föltételek alatt nyerhessenek védjegyjogot, mert eltekintve attól, hogy az állami fönnhatóság is megköveteli, hogy akkor, amikor valakinek a belföldön fönnálló joga belföldi hatóságok által bíráltatik el, csakis a belföldi törvények lehessenek mérvadók, a külföldi törvények szerint való Ítélkezést azért sem tartom megengedhetőnek, mert 1. ha a külföldi védjegye a külföldi törvény szerint bíráltatnék el, a külföldi esetleg több jogot szerezhetne, mint a honpolgár, 2. a külföldi törvények alkalmazása nemcsak az összes külföldi törvények ismeretét, de azt is megkívánná, hogy a törvényeknek külföldön való mikénti értelmezése, magyarázata — ami esetleg időközben változhatik is — folyton evidenciában tartassák, 3. mert még ez esetben is a judicaturanak. a bírói gyakorlatnak esetleges változásai is figyelembe veendők lennének, amit pedig én keresztiil- vihetetlennek tartok s amely nélkül pedig a kiilfödi törvényeknek esetleg a bel- és külföldön való eltérő alkalmazása a legnagyobb jogi és igazságszolgáltatási bonyodalmakat idézné elő. 6. Minden tekintetben kívánatosnak tartom, hogy védjegyügyünk Ausztriától teljesen függetleníthessék, amiből következik, hogy mindenki aszerint köteles védjegyét Budapesten vagy Bécsben lajstromoztatni, amint a védjegy- oltalmat Magyarországban vagy Ausztriában óhajtja megszerezni. 7. A fontiekből következik, hogy a védjegyek viszonyai mindig a laj- stromzási ország törvényei szerint a lajstromozó ország hatóságai által bírá- landók el s hogy nemcsak a belajstromozás, de a lajstromozott védjegyek átíratása és megújításánál is csak ezek a törvények lehetnek irányadók. Még ha két ugyanazon külföldi országból származó védjegy egymáshozi viszonyáról van szó, ezen viszony elbírálása is a származási ország hatóságainak elbírálása alá lenne utasítható, mert a védjegy nemcsak a vállalat védelmét célozza, de annak egyúttal célja, a fogyasztó közönségnek az esetleges meg- téveszthetőségtől való védelme is. 8. Végre szükségesnek tartom, hogy úgy a hazai, mint a külföldi védjegyek fölötti intézkedés a közigazgatósági hatóságok kezéből kivétessék s az a független és bírói szervezettel bíró m. kir. szabadalmi hivatal hatáskörébe utaltassék.
