Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
IV. Mustra- és mintaügyek
265 Hatóságok és biráskodás. A mintavédelmi jog bitorlása fölött valamint a letétel érvénytelensége és a jog elvesztése fölött a politikai közigazgatósági hatóságok, vagyis az 1884. évi XVII. t.-cikkben szervezett iparhatóságok fokozatosan Ítélkeznek. A kereskedelmi miniszter, mint III. fokú iparhatóság ez ügyeknek III. fokbaui eldöntése előtt a védjegytanácsot hallgatja meg. melynek szervezete és föladata újabban az 1904. évi november 7-én 59214. K. M. sz. alatt kelt rendelettel lett szabályozva, illetve megállapítva. Az előadói tisztet a szabadalmi hivatal két birája tölti be. A szabadalmi hivatal elnöke az ülésekben tanácskozási joggal bír és a tanács által hozott javaslatot — esetleg, saját eltérő javaslata kapcsán — terjeszti a kereskedelmi miniszter elé. A védjegytanács elé véleményezés végett terjesztett ügyek száma évenként 4—5-re tehető. A kereskedelmi miniszter által mustra oltalmi kérdésekben hozott határozatok közül elvi jelentőségükre való tekintettel a következőket ismertetjük : Panasz- lottat a II. fokú iparhatósági Ítélet megváltoztatásával, az ellene emelt mustraoltalom megsértése által elkövetett kihágás vádja és következményei alól fölmentette, mert kétségtelenül megállapítható volt, hogy a mustraként letett és szivarkapapir csomagolására szolgáló födőlap, nem a fogyasztóközönség Ízlésének és szépészeti érzékének kielégítése, hanem a szivarka csomag használhatóságának emelése céljából alkalmaztatott : mivel pedig igy a födőlap a patens 1. §-a értelmében mustrát vagy mintát nem képezhet, ennélfogva panaszlott panaszosnak állítólagos jogát meg sem sérthette (21324/900. K. M. sz. hat.) Ezzel némileg ellenkezik a 192/905. K. M. sz. határozat, mely szerint panaszosnak mustráit a mustraoltalomra alkalmatlanoknak találta, mert a mustraoltalmi szabályok célzatában rejlő követelmények szerint minden oltalmazandó tárgynak lényegére nézve olyannak kell lenni, mely vagy az Ízlést fejleszti, vagy a tárgy használhatóságát fokozza, panaszosnak mustrái pedig ezen követelmények egyikének sem tüntetik föl ismérveit. Az 1167/906. K. 51 sz. hat. szerint a mustraoltalom alá helyezett tulipánjelvénynek a letett alaktól lényegesen eltérő alakban való készítése nem mustrabitorlás. Az illetékesség kérdésének szempontjából következő határozat bír fontossággal : «Valamely mustraoltalom megsemmisítésére irányuló kereset I fokbani tárgyalására az I. fokú iparhatóság illetékes.» Ennek kapcsán a keresk. miniszter kimondotta, hogy ha panaszlott a mustrabitorlási panasz alapján ellene folyamatba tett eljárás során kifogásként érvényesíti a mustraoltalom megsemmisítése iránti kérelmet, akkor ezen két ügy egymással kapcsolatban és együttesen döntendő el (1230/906. K. M. sz. hat.). Joggyakorlat.
