Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
IV. Mustra- és mintaügyek
263 fogva önálló szabályozást igényelnek, mely szabályozás — mint már föntebb jeleztük—az 1893. évi XLI. t.-e. rendelkezései értelmében Ausztriától függetlenül intézhető épúgy, mint a találmányokra (szabadalmakra) vonatkozó szabályozás. Viszont nem helyesli, hogy a tervezet főbb vonásaiban az osztrák szabadalmi törvény rendelkezéseihez simul, mely körülmény egyenesen kizárja a tervezetnek részünkről való elfogadását és pedig azért, mert a magyar szabadalmi törvény az osztrák szabadalmi törvénynek sok alapvető rendelkezésével éppen ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, így pedig a szóban forgó tervezeten fölépült magyar törvény, szabadalmi törvényünknek lényeges módosítása nélkül, nem lenne beilleszthető a magyar jogrendszerbe. Részleteiben is több oly intézkedést tartalmaz a tervezet, melyek nem találkoztak a szabadalmi hivatal helyeslésével. így a mustráknak központi lajstromzását a szabadalmi hivatalnál ; az oltalmi időnek 9 évben való megállapítását; a gyakorlatbavételi kényszer elejtését, a mustráknak olyan elővizsgálatát, amint azt a tervezet contemplálja, végül a mustráknak árucsoportok szerinti oltalmát a hazai ipari és közgazdasági viszonyok közt célszerűtleneknek találta. A szabadalmi hivatal az összes szempontok mérlegelése nyomán arra az eredményre jutott, hogy a hazai ipari és gazdasági viszonyoknak leginkább oly mustratörvény felelne meg, melyben a következő elvek érvényesülnének : 1. Az ipari mustrák bejelentése és lajstromzása a kereskedelmi és iparkamaráknál eszközöltessék ; a kamarai határozatok ellen a szabadalmi hivatalhoz jogorvoslattal lehessen élni. 2. Fölük esetében és egyéb vitás ügyekben a szabadalmi hivatal bíráskodjék. 3. A bitorlási esetek megbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe utaltassák. 4. A gyakorlatba vételi kényszer, melyet az 1858. évi mustrapatens is elfogadott, fönntartandó. 5. Az újdonság a lajstromzási eljárás folyamán egyáltalában ne képezhesse vizsgálatnak tárgyát. 6. A lajstromzási és egyéb díjak a legmérsékeltebben állapítanánk meg. 7. Az oltalmi időtartam egységesen volna ugyan szabályozandó, de némely muipari cikkekre esetleg egy hosszabb oltalmi időtartamot lehetne megállapítani. Ezen észrevételeit a szabadalmi hivatal annak idején a magyar keresk. kormány elé juttatta. A keresk. kormány tudomásunk szerint a tervezet további tárgyalásáról lemondott és egy önálló mustratörvény alkotására határozta el magát, melynek munkálatai már folyamatban vannak. 2. A mustrák és minták lajstromzása. A mustrajog megszerzésének előfeltétele, hogy a mustra — épúgy mint a védjegy — az illetékes kereskedelmi és iparkamara által belajstromoztas-