Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
151 Az újdonság szempontjából való elővizsgálat költséges befektetéseket s emellett olyan nagy apparátust igényel, amely nem éppen fejlett ipari viszonyaink mellett az államháztartás pénzügyi megterhelését vonná maga után s emellett még egyszerű elméleti megfontolások alapján megállapitha- tólag is tökéletes eredményeket még sem hozhatna. Útját állja ennek az a körülmény, hogy az elővizsgálat technikai okokból sem terjedhet ki az összes ujdonságrontó körülményekre. A gyakorlatbavétel tényei pld. még a legtökéletesebb berendezések mellett sem volnának nyilvántarthatok. De meg az ujdonságrontó hatásnak nyomtatványok alapján való kutatása sem foganatosítható teljes tökéletességgel, aminek nyelvbeli ismeretek szabják határát. De az összehasonlításnál magánál is annálfogva. hogy teljesen identikus dolgok alig szerepelnek, a találmányi karakter kérdése gyakran lép előtérbe. amely kérdés megoldása a törvényes mérték hiányában annyira labilis lehet, hogy a nagy költséggel foganatosított elővizsgálat sem nyújthat biztosítékot az engedélyezett szabadalomnak közérdekű okok alapján való megsemmisítése ellen. Igen sok találmány emellett nem bír gyakorlati értékkel, hanem, amint azt a tapasztalat bizonyítja, nagy azon találmányi bejelentéseknek száma, melyek éppen csak hogy szabadalommá válnak, azonban fönnállásuknak még második évét sem érik meg. Az ilyen bejelentésekre fordított fáradsága az elővizsgálatnak kétségtelenül kárba veszett. Lehetséges ugyan, hogy talán éppen ezek közül a bejelentések közül az elővizsgálat többet visszautasítana. azonban ez az eredmény gyakorlatinak nem tekinthető. Hogy az ilyen jelentéktelen találmányi bejelentések a közérdeket mennyire nem sártik, s hogy ennélfogva az azokra fordított ujdonságvizsgálat tényleg teljesen fölösleges, leginkább kitűnik abból, hogy ezek ellen fölszólalást a legritkább esetben emelnek. Ellenben a szabadalmak természetét ismerő és a maga érdekei fölött éberül őrködő nagyközönség, mint az egyes ipari szakoknak igazi gyakorlati ismerője és szakértője fölfödözi azon bejelentéseket, amelyek tényleges értékkel bírnak és saját ipari érdeke által késztetve, szorgosáéban kutat a szabadalom engedélyezését gátló körülmények után s fölszólalást még akkor is emel, ha a találmány az ujdonságvizsgálaton már átment. S hogy ez tényleg így van, elegendő azon államok példáira utalni, amelyek a fölszolalási rendszer mellett ujdonságvizsgálatot is gyakorolnak. így pld. Németországban, ahol pedig az ujdonsági elővizsgálat lehető tökéletesen foganatosíttatik, a német szabadalmi hivatal jelentése szerint 100 közzétett bejelentésre esett 1881—1890-ig terjedő időközben ... ... ... ... 20’5 1891—1900-ig « « ... ... ... 18-9 felszólalás. Ausztriában ahol a bejelentések enyhe elővizsgálatban részesíttetnek a következő szántban étkeztek az utolsó 5 évben fölszólalások : Az ujdonsági elővizsgálat.
