Jelentés a M. Kir. Szabadalmi Hivatal 10 évi működéséről 1896-1906 (Budapest, 1907)
II. Szabadalmi ügyek - A) A bejelentési osztály
A in. kir. szabadalmi hivatal bírói osztálya azonban a becsatolt bizonyítékokból szinte nem találta beigazoltunk azt, hogy H. tanár a fölszólaló cég alkalmazottjának volna tekinthető s Így fölszólalónak a fönt hivatkozott törvény 6. §-ára alapítóit, föhzólalása ez okból nem volt figyelembe vehető. Annak a kérdésnek elbírálása pedig, hogy bejelentő 11. tanául kötelezte-e szerződés ama. hogy szakértelmét fölszólaló cég részére olyan irányban használja föl, hogy a bejelentettel megegyező eljárást találjon föl, továbbá hogy ezen szerződés alapján fölszólaló cég a 11. találmányi bejelentésére adandó szabadalom tulajdonjogát igényelheti-e, az idézett t.-c. 51). §-a értelmében nem a m. Jár. szabadalmi hivatal, hanem a törvényszékeknél', mint kereskedelmi bíróságoknak hatáskörébe tartozik. (Bírói oszt. 1900. márc. 29.) í/) A bejelentés alakiságai. A bejelentés alakiságaira és mellékleteire nézve a törvény 30. és 31. $§-ai intézkednek. Ezen rendelkezések magukban véve világosak s így e tekintetben a gyakorlat ezen rendelkezések betartásának ellenőrzésében állott. Mindazonáltal fordultak elő olyan kérdések is, amelyekre nézve a törvény, illetve a végrehajtási rendeletek megfelelő tapasztalatok híjában nem gondoskodhattak s így ezen alakiságok körül is, egyöntetű eljárás teremtése végett, szükséges volt mindjárt kezdetben teljes iilési megállapodásokat hozni. Így pld. a bejelentéshez csatolandó mellékletek, között első helyen említi a törvény a bejelentési díj befizetését igazoló állampénztári elismervényt. Ezen bejelentési díj külön díj jellegével bír, amennyiben a 15—48. §§-okra vonatkozó miniszteri indokolásból kitűnik, hogy a bejelentési díj azért fizetendő, mert a bejelentő a szabadalmi hivatal külön munkálkodását veszi igénybe és méltányos, hogy ezen külön eljárás költségeit viselje. A külön munkálkodást a hivatal a bejelentés és mellékleteinek megvizsgálása által végezvén, méltán merülhetett föl az a kétely, hogy olyan esetekben, amidőn a bejelentési díj befizetéséről szóló elismervény bemutatva nincsen, vájjon a bejelentés tárgya egyáltalán vizsgálat alá vehető-e? Annyival is inkább merülhetett föl ez a kétely, mert a 16. §-ban foglalt rendelkezések szerint az ott fölsorolt külön díjak befizetéséről szóló nyugta a beadványhoz csatolandó ; ellenkező esetben a beadvány visszautasítandó. Ezen kételyek folyományaként a hivatal teljes ülése 1897. évi november hó '1 f-én kimondotta, hogy «az esetben, ha a bejelentéshez a bejelentési díj üzetését igazoló állampénztári nyugta csatolva nincs, a bejelentő a törvény 33. $-a értelmében annak pótlására hivandó föl.» Minthogy pedig az elismervény hiánya a találmány lényegét nem érinti, az elsőbbség pedig ennek alapján bírálandó el, ugyanekkor teljesség okáért kimondotta azt is, hogy «a bejelentési díjnak a bejelentés beadása után, de a pótlásra kitűzött záros határidő alatt teljesített befizetése esetén a bejelentés érdemben elintézendő s a most említett körülmény a bejelentés rendszerinti elsőbbségének megváltoztatására befolyással nincs,»
