Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 2. Iparjogvédelem a Szabadalmi Hivatal működése idején 1896-1920
121. 1913:XII. te. A találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvényeknek az ipari tulajdon védelmére az 1911. évben létrejött nemzetközi megegyezések folytán szükséges módosítása és kiegészítése tárgyában. Magyar Törvénytár 1913- évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1914.137-141. p. (120) Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése 120/2 az előbbi törvényjavaslathoz (1913) A 751. sz. miniszteri indokolás, az igazságügyi bizottság 757. sz. jelentése, melléklete: a közgazdasági bizottság jelentése. Képviselőházi Irományok 1910-1915, XXV. kötet, 212-217, 269-270. p. Képviselőházi általános és részletes tárgyalás: 446. országos ülés. Képviselőházi Napló 1910-1915, XVIII. kötet, 215-216. p. 120/3 (120) A törvényjavaslat képviselőházi vitája (1913- máráus 12.) Melléklet a 7!ifi. stámú ir-rmánykoi. Az igazságügyi bizottság jelentése „az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezésérűh szóló törvényjavaslatról. A jelen torvény java uUlot bírálat tárgyává tévén, megállapítottuk. Iiogv a beczikkelyezendő megegyezések, a melyekhez Magyarország Önállóan lántít hozzá, az ipari tulajdonjogok nemzetközi szabályozáaa tekintetében a n-gi-l.bi megegyezésekkel szeiulien lényeges haladást mutatnak lel s közjogi »/.. in. pontból is minden tekintetben megfelelők Ennek következtében az tgtuaá*:- (to l Wzourtg ; iiw álulánomárban. mint rtaMnMei elfogadiisra ajánlj#. A megegyezések magyar forditásám ttézve miielCretí. azon mó.los.t;tst javasolja, hogy a II. alatti megállapodás 12 ezikkenek második bekezdésében: -Az egyezmény, szavak helvél.e, -A megáll,.i«..la-• szavak tétessenek. Budapest, 1913, évi tnárcznui hó 8-án. (d. Érdéin Sándor » k, at igatadgttgyi bizottság elnöke Itínnúr Béta .- k. •u Igattágagg, bitotUag előadó* áéfi ortitUjot álét HUI mii re: ins IW«, szerdán. 214 kérni ü l. Iiásnt. hegyű eredeti szöveg mvllőzéaé- vvl M előadó ur által módosított szöveget méltóz- tam-k elfogadni. (Helgetlét) Elnök: Kíván még valaki uólni t (Sem!) Ha aenki ..•'in kivin «élni. * vitát hr tárom, ét a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. T. Imi ! Mimikát beadott módosítás elientét- Isii áll a «üveggel, ennek lol.vtJn elsősorban magát a «üveget a két módosítással szemben (••giMi. «avatásra leltenni. (Helyeslét.) Ha a hát a «üveget váltoiatlaiiul fogadja el, akkor mindkét I.ódnsitáa elesik, ha ellenben a hál nen. fogadja el a szöveget változatlanul, akkor a két n.ódoai- ikkor felt enném a kérdést az előadó or által be- lelőtt nnidositásra akkép. hogy ha azt a ház el- fogndja. ez esetben Ormi képviselő n mellőzt.tik. ha pedig nem fogadná el a 1 (Imtz képviselő ur törlési iml.tvánva foga.h*tik el. t IIt-hpstés.l Méltóztstik hozzájárulni 1 (Igen! Általános M gerlét.) Elsősorban kérdem a t. háztól: elfogadja-e a törvényjavaslat 3. g-át változatlanul, «zeniben mindkét módosítással, igen vagy nem ? (Nem!) Kiniomlom. hogy a ház az eredeti szöveget mellőzi. Következik'a második kérdés: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 3. |-át. az előadó ur «hal javasolt módosított szövegben, szemben Orátz képviselő ur törlési indítványával, igen vagy nem t (Igen!) Tehát a hál a szakaszt az előadó ur által javasolt módosított szövegben fogadja el. ennek folytán Orstz képviselő ur indítványa el- esik. Következik a 4. g. Ver»»» Zoltán jtjflí tolmua a törvéng- járnánk 4. ( át). Elnök: Nincs észrevétel I (Sittet!) Elfogadtatott. Ezzel a tórvényjavzslat részleteiben is letárgyaltat ván, harmadszori felolvasása a hál legközelebbi ülésének napirendjére fog kitületni. Következik a napirend ötödik tárgya : az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések h-ezikkelvrzéséről szóló kereskedelemügyi minis- téri törvényjavaslat (ír -m. 750. 7-VI) tárgyalása. Először sz általános vita. Az előadó urat illeti a szó. Söpkáx Sándor előadó : T hát I Az ipsri tulaj- don védelmén- 1883-ban Parisban létesült Unióhoz, továbbá n védjegvek nemzetközi belajstromozáúre vonalköz-'-. . . (Halljak ! Halljuk !) Elnök: Csendet kérek, t. házi Sdpkéz Sándor elía« : .. 1»U. évi madridi M-'gálla|HKláshoz, valamint az ezen egyezmények- li 7. tartozó későbbi pótegyezményekhez Magyar- ország sz 1908. évi LII. t.-caikk rendelkezése alapján IIU9. január l én csatlakozott. Már a j-áriái főegvezménynek 14. ezikkében gondoskodás történt arról, hogy időnként a szükséghez képest újabb konfeiencziák tartassanak abból a étéiből, hogy az ipari tulajdonjog nemzetközi védelme a fejlődött elet igényeihez mérten állandóan tovább fejlesztenék. Egy ilyen konfrrenczie ült öaaze az Észak- Amerikai Egyesült-Államok kormányának meghívására az 101 í. óv nyarán Washingtonban, ahol 22 állam, közöttük Magyarország is. hivatalosan kéje viselve volt. Ez a kouferenczia átvizsgálta az összes eddigi egyezményeket s azokon az időközben szükségesnek mutatkozó változtatásokat és mó- dúsításokat eszközölte. Az egyezményeket megerősítő okiratokat, a konferenczia batiroziiuinyai alapján, folyó évi á|irili« 1-éig kell Waahingtonban bemutatni, e étéiből terjeszti elő a kereskedelemügyi minister ur a jelen törvényjavaslattal ezeket az egyezményeket a törvényhozásnak. Áttérve a hisztorikum után az egyezmények rövid ismertetésére, mindenek előtt t Űzte lettel megjegyzem azt, hogy ez-k az uj egyezmények alakilag annyiban térnek e| az ÜK® : LII. t.-csikkel beezikkelyezett egyezményektől, hogy azokat a megállapodásokat, amelyek az eddigi egyezményekben. pótegyezménvekben és zárjegyzőköny- vekben foglaltattak, a washingtoni konferenczia két főegyezménybe csoportosította. Az egyikbe összefoglalta az ipari tulajdonjog védelmére vonatkozó megállapodásokat. a másik egyezménybe a védjegyek nemzetközi be lajstromozására vonatkozó határozmán vokal. El az alaki változás, tekintettel arra, hogy ez « változtatás az egyezményeket szabstossbbá. világosabba és átteírintbe- tóbbekká tette, kétségtelenül előnyére szolgál az uj egyezményeknek, amint minden jogforrásnak előnye az áttekinthetó»ég éa a világosság. Ami « washingtoni konferencsián történt érdemi módosításokat illeti, «sokra vonatkozólag mindenekelőtt ti«te|ettel m-gjegyzein. bogy azok általában véve nem állanak ellentétben az ipari tulajdonjog védelmére vonatkozó törvényeink sarkalatos s la pel vei vei, nem állanak ellentétben a hazai ipar és kereskedelem jogos igényeivel a kül- (orgslomban, sót vannak ezen határoxmányokban olyan megállapodások is. amelyek minket oly intézkedések és oly törvények létesítésére késztetnek, amely intézkedések és törvények, ha ezen határozmányok sürg--tó hatása következtében mielőbb létesülnek, égé« gazdasági életünknek előnyére fognak válni. Ilyen — hogy e legfontosabbakat felem- btsem — az egyezményeknek az a batimzmánya. amely a szabadalom megvonására vonatkozik. E határozmányok szerint a szabadalom s bejelentéstől ízámilandö 3 év alatt semmi körülmények között sem vonható meg. Az 1895 : XXXVII. t.-czikk 20. ? a ellenben úgy intéikedik. hogy a ! magyar szabadalom a gyakorlat bevétel hiánya j miatt, bizonyos feltételek mellett, 3 éven beiül j is megvonható. Hogy a magyar feltaláló most ne j legyen hátrányban az Unió polgárával, azükségessé ! vált szabadalmi törvényünk ezen szakaszának i megváltoztatása. A kereskedelemügyi minister ur 69
