Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)

Források jegyzéke az 5-9. fejezethez - 10. Az iparjogvédelmi intézmények tisztségviselői

KÖRÖS LÁSZLÓ, DR.

1912-1917 A Szabadalmi Hivatal albírája;

1918—1943 a Szabadalmi Hivatal, Szabadalmi Bíróság bírája; 71927—1944? a Mérnöki Kamara tagja;

1929—1930 a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének pénztárosa;

1929-1944? a Mérnöki Tanács jegyzője;

1935-1943 a Szabadalmi Bíróság jegyzője;

1941-1944? a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgálóbizottság tagja; 1943-1949 Szabadalmi Bíróság elnöke.

HEVESI GYULA, DR.

(Ungvár, 1890. november 21. - Budapest 1970. február 25.) Középiskolai, majd műszaki egyetemi tanulmányok Budapesten;

1912 vegyészmérnöki diplomát szerez;

1913— 1914 a Pöstyéni Tűzoltóigazgatóság műszaki

tanácsadója

1914- 1918 az Egyesült Izzó kutatómérnöke,

részt vesz a gáztöltésű izzólámpák nagyüzemi gyártásának kidolgozásában;

1917 megszervezi az Alkalmazott Mérnökök

Országos Szövetségét (AMOSZ);

1919 a Tanácsköztársaság idején népbiztos;

1919-1948 emigrációban él (Ausztria, Németország, Olaszország, Szovjetunió);

1949-1951 az Országos Találmányi Hivatal főtitkára, majd elnöke;

1949—1956 a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; 1956- a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; I956-I96O a Magyar Tudományos Akadémia titkára;

1959 Kossuth-díjat kap;

1959- az MSZMP Központi Bizottságának tagja;

1960- 1967 a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke;

1961- I969 a Magyar Tudományos Akadémia Iparigazgatási

Kutató Csoportjának vezetője;

1967-1970 a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagja. Főbb munkái: Közgazdasági és tudománypolitikai témájú írásai magyar és szovjet szaklapokban jelentek meg. Összegyűjtött tanulmányait az Akadámia Kiadó jelentette meg 1976-ban. Irodalom: Korach Mór: Hevesi Gyula. In Hevesi Gyula: Tanulmányok, Akadémia, 1976.

254