Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)
Bevezetés - 1. Iparjogvédelem az 1895. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően
(12) A közgazdasági bizottság jelentése a találmányi szabadalmakról 12/4 1215 szóló törvényjavaslathoz ( 1895) 10H 741. m4b> A H. »-ho«. A« érvénytelenít«. bárom alakja - megsaünée. ráttároni* éa miKMmmi.it/. — bár », órrúnyleleneég időpontjára nétve kÜlöabStS hautai. » nwanyib«. ■ két »1*8 » Írjál»«. lemond« é. visszavonás idejétől hatályos, » meg»a>rai»ité. pedig « Msbad.lom eled bvjvloatísénvk visszaható. »nnyib.ii mégi» egyenlő halályiyal bir, hogy t. *• « írré.iyét re«itett «»kulalna tárgy, mindenki Altai tubádon butnálható é. a l.Iálmáay köztulajdonná rálik. Kirételnek akkor »an helyt. ha » találmány már szabadalmi oltalom .lett áll. Rita inánik «.6»dalom vagy korábbi »agy későbbi lehet. A korábbi subsd.lom ■ későbbi állal úg> »em helyezhető hatályon kívül. eileaben . korábbival azonos későbbi szabadalom épen r.rn okbél »«romisiteiidö meg « dl. §. 3. pontja ateriat. Ha későbbi s szabadalom. aï a 3. §. 3. pontja «ierint «idonaág hiánya miatt mrgt«m..| haté ugyan, de addig, inig a megaemmaiiét jogérvényeMn ki nem mondaton, mégi. fennállónak tekintendő. Az érvényét veaztelt szabadalom »emmi .«in alatt újból hatályba nem léphet, unt |>er. njités Alján, sem újbóli izabadalmnaát által. Az érvény telein tett szabadalomnak másra »«ló átruházás» nem kérelmezhető. Az, kinek tóráiéiból, rajzaiból, mintáiból atb. u találmány átvétetett, valamint az állam- kormány vagy magánvállalkozó, kinek alkalmazuttja ntuiitáa »agy sterzíéléa folyt«« Ml találmányát jogtaiannl magának bejelentette, az 5. ét 8 »-okban említ'-tt jugokat. hogy ■ találmányt az ott kifőzött batáridőn bőiül önmaga »agy az állam útját jarára igénybe r-brw. .t.ikia a felazólaláai eljárásban érvényesíthetik ; ha »ionban utóbb a atnbadalmat M-mmiaégi ker.-aettel támadják meg, ezen kereset vsak a megiátnadolt acabadalom megsemmisítésért-. nem pedig a szabadalom átvételére irányulhat. IV. FEJEZET. A szabadalmi blrnUl. A 13. »-hot. Midőn a türvényjaraslat szerint a szabadalmak Irthbé nem egiazetll bejel-nt.-» alapján engedélyeztetnek, hanem nyilvános felhívás folytán felszólalnának lesz helye és ennélfogva m.tr « szabódulom megadását a felekkel való tárgyalások megelőzik, későbben pedig a szabadalmak elvonása é* megsennüisitése több fokon át » polgári perrendtartás szerint tárgyalandó és elbírálandó lesz, miliőn általában a szabadalmi ügynek fnntosvágánál fogva és tekintettel az út törvény szerint kiadandó tzabadalmak nagyobb értékére, az azokat kezelő hatóság teuintvlye is kellőleg emelendő, ezen ügyek nem maradhatnak ezentúl a kereskedelemügyi miniaterinm egyik ilgyoaztályánuk hatáskörében, hanem okvetlenül szükséges, hogy alok külön kirój .* mfisrnki tagokkal ellátott, a terjedelmes és nagyfontossúgá mőkődéai körnek megfelelően berendezett killen hivatalra bízassanak. A szabadalmi hivatalunk kétféle funetíóját tekintve, aitükaégv*, lingv bírói és mii-zalti tagok kellő arányban legyenek. A főnök ép Úgy, mint állandó helyettese, kell, hogy bin« képesítéssel bírj mák, mert kötelesek a tárgyalá«okat vezetni, »zavnzategyenlöség esetében a jogi kérdéseken dönteni é* a határozatokat kimondani Minthogy a szabadalmi hivatal többféle osztályokban működik ,'•« a/onkirtll az egyik vagy másik osztály több határozott számú taggal bíró taná.sra oszlik, nehogy é miatt a szabadalmi liivntnlimk állandóan alkalmazott személyzete igen nagy és .um-Ulogya a költség i854. »«ám. tii 8o4. szám. A közgazdasági bizottság jelentése, „a találmányi szabadalmakról“ szóló törvényjavaslat tárgyában. A szabadalmi jog megállapításánál és szabályozásánál a törvényhozás különféle tekin- letekkel kénytelen számolni. A* első tekintetet képesi, hogy a feltalálót tevékenységének gyümölcsei tulajdonjogilag illetik, és hogy ezért jogos, miszerint munkája eredményét képező találmányát kizárólag élvezhesse. Ha a találmány körül kifejtett munka állami oltalmazásit hiányoznék, a feltaláló vagy nem dolgozna, vagy pedig ha ezt mégis teszi, munkája ered- ményét képező találmányának titokban tartására lenne indítva. A társadalomnak azonban érdekében áll, hogy a feltaláló találmányát ne tartsa titokban, hanem hogy a találmány h sznaih.ui a társadalom minden tagja róazeaUJjün. Caakis a szabadalmi oltalom által jut a feltaláló az«n helyzetbe, bogy találmányit nyilvánosan megvaló«itja részben saját tevékenysége által, részben pedig az által, hogy találmányit mások által gyakoroltatja. Az államnak gazdasági fejlődése érdekében fekszik áj »agy javított értékek nyerése, új vagy javított el járások és szerszámok- tutk az iparban való szaporítása. Ezen czél elérésére összeegyeztetni kell n feltaláló és a tár- stdnlom érdekeit. A szabadalmi oltalom megengedése által a feltaláló érdeke óvatik m -g. míg ezen oltalomnak időleges megszorítása a nagyközönség igényei szem előtt tartásának következménye és ez által a két azembenálló érdeke méltányos módon kiegyenliftetik. A «zahadalmi oltalomnak mégis minden országiam és minden időben számos ellenese volt. kik főleg azt vitatták, hogy a szabadalmi oltalom az ipari haladást hátráltatja és az ipar szabad fejlődését akadályozza. A tapasztalat azonban ennek ellenkezőjét bizonyltja. Angliában és Éasak-Amerikában a szabadalmi oltalom a legrégibb íe legkedveltebb jogi és közgazdászat! intézmények egyike és hogy ez országokban az ipar rendkívül virágzó, ez leginkább az ottan régi idő óla kifejlődött szabadalmi oltalomnak köszönhető. A szabadalmi oltalom ellenzőinek egy másik része azon alapra helyezkedik, miszerint a szabadalmi oltalom az ipar terményeinek megdrágítását okozza. Ez sem helye*. Tudjuk, hogy Svájozban a legújabb időkig szabadalmi törvény nem létezett, és hogy a szabadalmi oltalomnak 1888-ban történt behozatalakor legutoljára koezczantak ö»sze a szabadalmi oltalom hívei és ellenesei. Az érv, hogy a fogyasztás a szabadalmi oltalom alatt szenvedni fog, különösen a Srájczban talált számos támogatóra és akkor ezen támadásoknak raegczáfitlAsárn a törvényjavaslatot tárgyaló azakbizoltságoklian felhozták, miszerint egy találmány hatása ZÚPVII. IKOJtAXT I89Î-97. XXVI. zötzt. 26
