Benke Zsófia (szerk.): Iparjogvédelmi dokumentumok (Budapest, 2003)

Bevezetés - 1. Iparjogvédelem az 1895. évi szabadalmi törvény életbelépését megelőzően

331 144 115Wiki MgviUi 15-kéft kelt cekstirt oylltjàreac« 6 §. Két vagy több egymástól különböző fölfedezéseknek, találmányoknak vagy ja­vításoknak egy izabadnlombani egyesítése csak azon esetben engedtetik meg. ha ezen fölfedezések, találmányok vagy javítások mint alkatrészek vagy bitó eszkö­zök ugyanazon egy tárgyra vonatkoznak. II. Szak. A’ kitérő szabadalom elnyerése végett! föltételekről, és az annak elnyerése végetti eljárásról. 7. §. Annak, ki valamelly új fölfedezésre, találmányra vagy javításra kizáró szaba­dalmat akar nyerni, az ezen törvényben kiszabott folteleieket kell leljesilnie. Ezen föltételek következők : a) Az illető hatósághoz, kellően szerkesztett és a' kiszabott mellékletekkel el­látott kérvény általi folyamodás; ó) a' meghatározott díj lefizetése ; e) azon kötelezettség teljesítése, miszerint az új fölfedezés, találmány vagy ja­vítás világosan és teljesen leirassék és azon esetben, ha elegendő világos­ig szerzése végeit szükséges volna, rajzok vagy minták allai akkép érzé- kítessék, hogy azt — a' szabadalmi idő lefolyla után kiizhirré tétetvén minden szakértő utánozhassa. S. §. A' kizáró szabadalomérti kérvények, a' helytartóságoknál, vagy hol politikai kerületi hatóságok (kerületi hivatalok, delegaliók, megyei hatóságok) léteznek, ezek­nél nyújthatók be. 9. §■ Ezen kérvények az A. alatti minta szerint szerhesztendók. A'kérvények maga a’ szabadalomért folyamodó vagy annak teljhatalmazollja által nyújthatók be. Minden illyea kérvénynek magában kell foglalnia : a) a' szabadalmat kérőnek vezeték- és keresztnevét, polgári állását, lakhelyét, és ha netalán maradandóiig belföldön nem laknék, belföldön lakó föl- hatalmazottjának nevét, polgári állását és lakhelyét is. A’ vezeték- és ke­resztnévnek, polgári állásnak ’s a’t. a’szabadalmat kérő részérőli előadása ak­kor is szükséges, ha a’ szabadalom a' szabadalomtulajdonos valódi nevétől eltérő czim alatt gyakoriandó. Illy esetben a' választott czlm is megnevezen­dő. Ezen czimnek (ionban, egy már létező czlmmel, a’czimvczető beleegye­zése nélkül, egyenlőnek lennie nem subád ; i) a’ fölfedezésnek, találmánynak vagy javításnak lényege szerinti megnevezé­sét (czimét) ; c) azon évek számát, mellyekre a' subadalom kéretik. Ezen évek száma legfel­sőbb engedelem nélkül tizenötön túl nem terjedhet, és olly szabadalmaknál, metlyek már külföldön léteznek, 's mellyeknek az Illyés szabadalom tulajdo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom