Schilling Zoltán - Mayer Géza - Szmertnik István: Indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény és a használati minták oltalmáról szóló rendelet tervezetéhez (1943)
Részletes indokolás a találmányi szabadalmakról szóló törvény tervezeteihez
^•z./5/ bekezdés a jogbiztonság érdekében szükségesnek tartja az i- ]3T©n jogosulatlannak minősülhető szabadalmak átirá3a iránti per inditását a magánjogi szabályoktól éltére elévülési határidőhöz kötni. A /6/ bekezdés lényegében nem egyéb,mint az 1934* évi londoni »»uniós egyezmény 4 ter cikkének végrehajtása. A feltaláló megnevezése a bejelentő kötelezettségeként eddig is megvolt az 1895« o.lIXX.TTI.t.ó. 50.§-ában de lex imperfecta-ként? nem volt ugyanis módja a meg nem nevezett feltalálónak ilyen minősége megállapittatására, ha a bejelentő magára a bejelentésre jogosult volt. Anélkül ugyanis, hogy e megállapitásra valamilyen biróság előtt érvényesíthető igény legyen alapítható a feltalálói minőséget aligha lehet olyan " jogviszonynak" minősíteni, melynek megállapitása a Pp. 150.§«-a szerint "szükségesnek mutatkozik a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben." A tervezet a feltalálóként megnevezés iránti eljárást a szabadalmazás i eljárástól független, azt meg nem akasztó, külön peres eljárásként kívánja lehetődre tenni. A feltaláló alkalmazott. 6. Amilyen anakronizmusszerü lett volna a félszázad slőtt készült szabadalmi törvényben az alkalmazott talslmányáiral kapcsolatos jogviszonyoknak részletes szabályozása,olyan fogyatékos lenne egy most készülő szabadalmi törvény,ha e kérdést hallgatással mellőzne, és az Ötven év előtti intézkedéseket nem tonné szigorú bírálat tárgyává. Al 1895 • XnviI^toC, 6 a a szabad szerződős alapján áld "a a munkaadónak annélkül biztositett».az alkalmazott találmányához való jogát, hogy ezért az alkalmazottnak ellenszolgáltatást kötött volna ki. Amellett nem korlátozta a szerződés szabadságát olyan irár ' t-a som, hogy az valóban csak akkor biztosítson jogokat a munkaadónak, ha az alkalmazottnak tényleg olyan munkaköre volt, ahol hivatása lett volna a feltalálás. Hiánya volt oral lőtt a-törvénynek, hogy ha a munkaadó nem kötött az alkalmazott találmányát magának bizto3itő szerződéat, a törvény a munkaadónak nem biztosított semmiféle jogot 3cni, és az ilyen feltaláló alkalmazott a szolgálatból kilépvo szabadalmát volt műnk eladója versenytCrsára ruházhatta át» A tervezet hasonlóan az 1959* juntus 29-i olasz szabad o... mi törvény 25-55 tide éh ez kétféle esetet különböztet meg.- lő -
