Apor Dezső - Nagy Béla (szerk.): Híres feltalálók. Az akarat és tudás hősei (Budapest, 1915)

Híres feltalálók - A repülés mesterei: Küzdelmes úton a csillagok felé

Giffard 89 és ezért aztán léghajózással bátrabban és egyre többen foglal­koznak. Sokan mesterségüknek tekintették, sőt cirkuszokban ügyeskedtek a »repülés művészetével«. Brisson francia léghajós még lovat is vett fel a gondolába és a ló hátára ülve emel­kedett fel a levegőbe, az első nő, aki léghajón fölszállott, Thible Mária asszony volt, Franciaországban. 1804-ben Gay-Lussac világhíres francia tudós hétezer méter magasra tudott felszállani a léghajón. 1854-ben Rush és Green léghajósok 8143 m. magasságot értek el. Green volt az, aki a lég­hajó könnyítésére használt, de drága hidrogéngáz helyett először alkalmazta a sokkal olcsóbb világítógázt a gömb megtöltésére. 1862-ben két angol : Glaisher és Coxwell kilencezer méter­nyire emelkedett a magasba. Ekkor a levegő ritkasága miatt elvesztették eszméletüket és mikor a léggömb visszajutott a földre, félig holtan találták meg őket a gondolában. A borzasztó magasban 50 fok hideg volt, pedig ez a felszállás nyáron történt. De nemcsak a magasba való felemelkedésben értek el nagy eredményeket, hanem egyik-másik léghajós egyfolytában másfél, sőt három napig is fenmaradt a levegőben. 1900-ban 36 óra alatt Párizstól az oroszországi Kievig szálltak egy­folytában és ez alatt az idő alatt kétezer kilométert tettek meg. 1909-ben Scheck svájci ezredes 73 óráig, vagyis több mint há­rom napig volt léghajójával a levegőben. 4. À kormányozható léghajó Már az első kísérleteknél rájöttek a léghajósok, hogy az egyszerű léggömb a levegőben a szelek játékszere. Ezért azon fáradoztak, hogy valamely kormányzókészülékkel irányíthas­sák. Legelső próbálkozásul, a tengeri hajók mintájára, ellátták a hajót vitorlával és evezőkkel, mert azt gondolták, hogy ezek a szél erejének tetszés szerint való felhasználását lehetővé teszik, A vitorláshajókról vett példa azonban helytelen volt, mert csupán a vitorlával és az evezőkkel nem lehetett a lég­hajót kormányozni. A léghajó a levegőben olyan volt, mint az a csónak, amelyik gazdátlanul úszik a vízen. Olyan erőre és eszközökre volt tehát szükség, amelyekkel a léghajó le tudja küzdeni, sőt fel is tudja használni a szelet. Ehhez azonban a nagy léghajóban elhelyezhető néhány ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom