Ostwald, Wilhelm: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek (Budapest, 1912)
A történelmi iskola
32 OSTWALD az utóbbi pedig csak annyiban jöhet számba, amennyiben az általános szempontokra nyilvánvaló befolyása volt. Két kérdés van tehát; először: mi az általános vagy hogyan ismerhető fel?, — másodszor: hogyan tudjuk meg, minek van fontossága a részletkérdések vagy egyéni viszonyok közül az általánost illetőleg? Először meg kell válaszolnunk az első kérdést, hogy azután a másikat szemügyre vehessük. Az általános vagy törvényszerű elem — a mely tehát minden egyes jelenség megítélésénél és értékelésénél első sorban jön figyelembe — minden individuális esetben egyező módon és formában található meg. A tudományos munkának van egy csalhatatlan ismérve, a mely mindig jelzi, hogy egy bizonyos kérdés egyáltalában és mennyire tudományos jelentőségű, ez az ismérv, hogy tudományos eredmények alapján „jósolni“ lehessen. A természettudományok terén ez a feltevés igen egyszerű. A geológus egy állkapocs formáiból előre meg tudja mondani, milyennek kell az illető állat csontvázának lennie és ha a kémikus egy új elemet fedez fel, akkor megjövendölheti: mekkora lesz a speczifikus hőfoka, még ha nincs is semmiféle mértéke róla. A jövendölés e lehetősége a vonatkozó természeti törvények ismeretén nyug
