Ostwald, Wilhelm: Feltalálók, felfedezők, nagy emberek (Budapest, 1912)
A feltalálók és felfedezők
24 OSTWALD is tudják. Ha az ember nem lép közbe, akkor az állat évszázadokig és évezredekig változatlanul ugyanazon a fokon marad és az egymásután következő nemzedékek egy folyton ismétlődő kört futnak be. Csak az ember tudja a maga faját nemzedékről-nemzedékre átalakítani, természetesen népek és törzsek szerint igen különböző mértékben. S e változás lényegét kizárólag csak mindig több és több nyers energiának felhasználásában és ezeknek az energiáknak mindig magasabb gazdasági együtthatóval való czélszerű átformálásában találjuk meg. Ezt a fejlődést ma még nem az egész emberiség egységesen, hanem bizonyos, egyes népek és ezeken belül ismét egyes személyek tevékenysége eszközli. Ezek az emberek a feltalálók és felfedezők. Látjuk tehát, hogy az emberi nem legfontosabb osztályával van dolgunk. Ezekben az emberekben érte el legfőbb kifejlettségét egy sajátosan emberi vonás: a haladásra való képesség. Ez a megismerés érzésbelileg csaknem általános; az emberiség hivatott vezéreit tiszteli azokban, a kik friss energiákat szabadítottak fel számára vagy a meglévők tökéletesebb értékesíthetésére mutattak rá, példaképeit látja bennük, a kiket mindenki nyomon szeretne követni és akikhez hasonlónak kívánja a szülő
