Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
V.
97 találnák. Nem lobogtatjuk elméleti-kombináló fantáziánkat a tekintetben, hogy az Szjt, mely §-ára vagy az Szjt. keretén kívül, mely Írott vagy nem Írott jogszabályra fognának hivatkozni bíróságaink, mikor valamely esetben az tétetnék feladatukká, hogy írói művet védjenek meg a rádió méltánytalan magatartásával szemben. Bíróságaink ily adandó esetben bizonyára figyelembe vennék, hogy az Szjt. nem ad védelmet az írói műnek nyilvános előadásra nézve, de azt is, hogy méltányos, sőt szükséges, hogy az olyan végtelen publicitással szemben, mint amilyen a rádióé, az írói művek számára valamely védelem nyujtassék; és bizonyára azt sem hagynák figyelmen kívül, hogy a rádió, bárha jelenleg bérleti üzemben kezeltetik, mégis közjellegű, közhivatású intézmény, mely számot tarthat arra, hogy hivatásának gyakorlásában a szükségesnél terhesebben ne korlátoztassék. Minden figyelembeveendő kölcsönös szempontot bizonyára mérlegelni fognának bíróságaink, — az eset körülményeihez mérten. A kölcsönös érdekek kiegyenlítésére irányítást — de nem rendelkezést! — bíróságaink fognak meríthetni a római egyezmény 11/a. cikkének 2. bekezdéséből, mely oda tendál, hogy bármiként rendelkeznek is — ideértve azt is, hogy nem rendelkeznek — a rádióközlésröl az egyezményes országok, a rádió egyrészről a szerző személyiségi jogát ne sérthesse, másrészről pedig juttassa a szerzőt méltányos díjazáshoz. Mindekét irányító gondolat érvényesíthető a szerzői jogon kívül is, ha a szerzőijogi törvény maga nem tartalmaz is alkalmazható rendelkezést, — az általános magánjog szabályainak alkalmazásával. Az írószerzőt a legsúlyosabb személyiségi jogi sérelem ellen — az ellen, hogy a műve az engedélye nélkül rádióközléssel közzététethessék — először hozassék nyilvánosságra — megvédi az Szjt., mert 1. §.-a mindennemű közzététel ellen védelmet nyújt. A rádió részéről elkövetendő más irányú — az Szjt.-ben nem érintett személyiségi jogi sérelem ellenében az általános magánjog alapján írott jogszabály nélkül is nyújthatnak védelmet bíróságaink, melyek a személyiségi jog védelmét a kir. Kúria oly magasrendű irányítása mellett egyre fokozottab7
