Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
V.
93 rabol, kiváltkép, mikor törvényhozásunk a szóbanforgó jog- intézmény eszméjét és megvalósítási módját külföldi törvényből és nemzetközi egyezményből merítette. Alföldy felfogása lényegben kialakít egy generális szabályt a rádióközlésekkel szemben való szerzőijogi védelemre nézve: a szerzői joggal átfogott összes, mindenfajtájú műveknek rádió útján való közlése a szerző beleegyezésétől függ az Szjt. 6. §• 9. pontja alapján; emellett speciális szabályt konstatál Alföldy abban, hogy: „zeneművek, színművek, zenésszínművek és mozgófényképészeti művek rádió útján a szerző engedélye nélkül abból az okból nem közölhetők — illetve abból az okból sem —, mert ezeket a műveket a 49. és 74. §'. értelmében csak a szerző beleegyezésével lehet nyilvánosan előadni, még egy meghatározott helyen egybegyűlt korlátoltabb számú közönség előtt is”. Alföldy szerint tehát a rádióközlés nyilvános előadás, de egyúttal átvitel mechanikai előadás céljára szolgáló készülékre is; mind a kettő együtt, uno ictu jönne szerinte létre, amikor az énekes a rádióstúdióban egy dalt a mikrofon előtt énekel. Szerzöijogilag tehát egy- és ugyanaz volna a következő: a) amikor Gigli beénekel a stúdióban a rádióba, b) és amikor Gigli lemeztelvevö-gépbe beénekel sok ember előtt, pedig az előbbi esetben nyomtalanul elhangzott a zenemű, az utóbbiban a felvevő-gépben egy lemezmatrica jött létre vá- jatokkal. Ezzel szemben mi azt a nézetet valljuk, hogy az a) eset teljesen eltérő a b) esettől, a két funkció lényegileg más. Alföldy konstrukciója szerint: ha színmű, zenés-színmű, zenemű vagy mozgófényképészeti mű közöltetik engedély nélkül rádión, eszmei halmazat forogna fenn az Szjt. 6. §. 9. pontja és az Szjt. 49. §-a alapján, ha ellenben írói művet közöl a rádió, úgy ez csakis a 6. §. 9. pontja szerinti bitorlás esete volna. Ezzel szemben mi az előbbi esetben bitorlás esetét véljük fennforogni az Szjt. 49. §-a alapján, de egyedül ezen §. alapján, a második esetben bitorlást nem vélünk fennforogni.